Mivel a halászat az egyik legősibb állati eredetű táplálékszerző módszere az emberiségnek, így a technikák  kavalkádja rendkívül széleskörű. Az ipari fejlődés rengeteg olyan eszközzel látta el a halászati ipart, melyek segítségével már nincs olyan hal, amely el tudna bújni. Habár még a mai napig is vannak olyan népek, akik a tudomány helyett a természethez nyúlnak.

Magyarországon a kormorán vagy hazai nevén kárókatona a pontytenyésztők egyik rémálma, mivel telhetetlen étvágya miatt irtózatos mennyiséget képesek elfogyasztani. Az Európai Unióban ez a madárfaj védettséget élvez, habár külön engedéllyel a haltenyésztők kérhetnek gyérítést a vadásztársaságoktól, azonban ennek az utóbbi nem sokszor tesz eleget, mivel ...

Az elmúlt hónapban a világ egyik legnagyobb szállítmányozási cége, a UPS bejelentette, hogy beszünteti a cápauszonyok szállítását. A döntést az előzte meg, hogy civil szervezetek mintegy 178 ezer aláírást gyűjtöttek össze, habár a cápauszony-leválasztás csak az egyik ok, ami a cápák fennmaradását veszélyezteti.

„A legtöbben abban a hitben élnek, hogy a cápákat egyetlen veszély fenyegeti, ez pedig a cápauszony-kereskedelem.” – mondja David Shiffman, a Miami Egyetem híres cápakutatója. Úgy véli, hogy az uszonyokra vetett figyelem eltereli a témát más, sokkal fontosabb ökológiai veszélyekről.

Sonja Fordman, a Shark Advocates International nevű civil szervezet elnöke egyetért Shiffmannal.  „Amikor a tevékenységünkbe ...

Úgy tűnik, hogy elindult a kötélhúzás a kékúszójú tonhal kapcsán. Az egyik oldalon az állományok helyreállásáról regélnek, míg a másikon a kipusztulás vészharangját kongatják. Akkor most, hogy is állunk? Hogy is úszik ez a hal? Nézzük át, hogy mi történt a közelmúltban.

A hét elején ért véget az idei Atlanti Kékúszójú Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) éves nagy találkozója, ahol a legfőbb napirendi pont a halfaj halászati kvótájának meghatározása volt. A tonhalászok bizalommal tekintettek a találkozó felé, mivel szakértők az állományok jelentős növekedéséről számoltak be a nyugati populációk kapcsán.

Az atlanti kékúszójú tonhal két jelentős populációval rendelkezik. A nagyobb ...

Kínai vontatóhálós hajók 3 hónap moratórium után tengerre szállnak. Kína messze a világ legnagyobb halászó nemzete, fogásukról pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) az éves globális halászati adatokat is a kínai adatok nélkül hozzák nyilvánosságra, mivel nem tudják pontosan a fogásmennyiségüket. A világ halelőállításának is az egyharmada Kínában kerül elfogyasztásra.

Azt hiszem, a képek magukért beszélnek:

forrás:  http://www.dailymail.co.uk/news/article-2762395/Out-lunch-Extraordinary-moment-thousands-Chinese-trawlers-head-sea-three-month-ban-fishing-lifted.html?ito=social-twitter_mailonline#ixzz3DlrcJi9X

Sötét felhők gyülekeznek mostanában Norvégia felett. Míg itthon a civil szervezetek Norvég Alapból történő finanszírozása miatt mérgesedett el a viszony a két ország között, addig más nemzetekkel a lazac miatt kerültek hadba. Vagyis inkább a lazac lett a casus belli.

Augusztus elején a Putyin által foganatosított importtilalmak a norvég lazactenyésztőket is megrázták. Norvégiának az egyik legfőbb külföldi partnere volt Oroszország, 2013-ban átlagosan heti 134 teherautónyi lazacot és pisztrángot szállítottak oda. A döntés megrázta a piacot, már aznap a legnagyobb lazactenyésztő vállalat, a Marine Harvest részvényei vagy 11%-kal zuhantak a new-yorki tőzsdén. Az Európai Unós termelőkkel ellentétben a norvégok nem fognak ...

Kevesebb barbár dolgot tudnék mondani a világból annál, mint a cápák leuszonyozása, és annak kereskedelme. Senkit nem akarok sokkolni itt brutális videókkal, de elképesztő felvételek vannak arról, ahogy a cápáknak élve levágják az uszonyait, majd a mozgásképtelen testet egyszerűen csak visszarúgják az óceánba, hogy a természet legkiszolgáltatottabb prédájává váljon. Azonban úgy tűnik, hogy minden esély megvan rá, hogy ez az őrület hamarosan véget érjen.

Az elmúlt évtizedben a kínai középosztály erős növekedésének köszönhetően emberek milliói váltak képessé arra, hogy megengedhessenek olyan státuszszimbólumokat, mint a cápauszony leves fogyasztása. Ennek a levesnek valóban az egyetlen funkciója a státuszszimbólum, ...

Most, hogy belevetettük mi is magunkat az akvapóniába, mint ahogy a világ sok pontján szinte függőségként terjed, egyesek élelmiszer-forradalomként definiálják, mely valóban újkeletű dolognak tűnik, azonban a halak és haszonnövények együtt tartásának egyes vidékeken évezredes hagyománya van.

A britek biztosan irigylik a kínaiakat, akik képesek egy helyről előállítani a „fish and rice” hozzávalóit, míg ők a „fish and chips”-ét sajnos nem tudják. Már az ókori Kínában is szokás volt a rizsföldekre fiatal pontyokat telepíteni, teljesen egy időben a rizspalánták elültetésével. Mire eljött a betakarítás ideje, a halak is elérték a kívánt méretet.

Ez a hagyomány egészen a hatvanas évekig virágzott, amikor azonban ...

Egy kanadai szakértői csoport Daniel Pauly professzorral az élén arra vetemedett, hogy újravizsgálják Kína távoli vizeken történő fogását a 2000-es és 2011-es év közötti időszakra vonatkozóan. Szerintük ugyanis az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetnek (FAO) küldött hivatalos kínai adatok a valóságnak csupán a 9%-át fedik le, szám szerint az átlag évi 368ezer tonna valójában a 4,6 millió tonnát is eléri, melynek értéke akár 9milliárd euróra is tehető. Dr. Pauly csapata szerint legalább 900 kínai halászhajó tevékenykedik távoli vizeken.

(képen: Daniel Pauly, a világ egyik legjobban elismert halászati kutatója, a British Columbia Egyetem professzora)

A kínai halászflották legjövedelmezőbb célpontja a ...

Egyre növekszik a feszültség Kína és Vietnam között a Dél-Kínai tenger halászati jogai kapcsán. Könnyen lehet, hogy a közeljövőben a két ország a hadihajóit is beveti a konfliktusba.

A vietnami kormány azzal vádolja Kínát, hogy az egyik vontatóhálós hajójukra tüzet nyitottak a kínaiak. Peking azonban tagadja a vádakat, elmondásuk szerint csak jelzőrakétákat lőttek a halászhajó felé. A kínai védelmi miniszter hozzátette, hogy a jelzőrakétákat azután lőtték ki, miután négy vietnami hajó a felszólítás után sem hagyta el a vitatott jogú Paracel-szigetek területét. A Paracel-szigetek földgázban és halban gazdag területek, Vietnam, Kína és Tajvan egyaránt igényt tart rá. 1974 óta azonban Kína ellenőrzése alatt áll.

...

Nagyjából 120ezer veszélyeztetett kategóriába eső kínai tokot (Acipenser sinensis) telepítettek a Jangce folyóba, mely egy újabb lépés volt a folyó állományának visszaállítása felé.

Eme ősidőkből származó halakat Hubej tartomány Jicsang városának partjánál engedték a folyóba. A város talán onnan ismert, hogy itt található a világ legnagyobb vízierőműve: a Három-szurdok gát . A halak átlagosan 16 centiméter hosszúak voltak, amelyeket a Kínai Tokhal Kutató Intézetben neveltek fel. Az intézetet a China Three Gorges Project Corporation elnevezésű vállalat (szabad fordításban Kínai Három-szurdok Gát Terv Vállalat) üzemelteti.

...

Nemrég írtam arról , hogy Kína milyen jogi harcot vív Dél-Koreával, mert a koreaiak az ő vizeiken halásznak illegálisan. Hát Kínát sem kell félteni, ha éppen illegális halászatról van szó.

2012 január végén ugyanis Kongó kitiltott 69 kínai halászhajót, mert azok a helyi közösségek halászainak fenntartott zónán belül halásztak. Ez a zóna a parttól számított 6 tengeri mérföldes területet jelenti. A 69 hajó 3 kínai céghez tartozik: a Lulu, a Rong Chang és a Huayi Jinri.

A nyár végén a kongói kormány felszerelkezett műholdas vizsgálórendszerrel, így könnyebb dolguk volt az illegális halászokat rajtakapni. Emellett még augusztusban ...

Mint sok minden másban, a halászatban is Kína a legnagyobb volumenű ország. Sajnos azonban csak körülbelülre tudják megbecsülni az általuk zsákmányolt mennyiséget, ugyanis pontos adatokkal nem állnak rendelkezésre. Amikor az Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) elkészíti az éves globális halászati fogást, akkor is két külön adatsort szoktak készíteni: Kínával, és Kína nélkül.

Kína vizeit is a túlhalászat veszélyezteti, az állományok itt is már annyira megcsappantak, hogy a kínai halászhajók távolabbi vizekre is kénytelenek hajózni. Ez gyakran okoz feszültséget Kína és Dél-Korea között, mikor ugyanazon terület zsákmányára fáj mindkettőjük foga.

2011 decemberében a dél-koreai kormány ...