Míg Magyarországon a haltenyésztés nagy részét a ponty adja, addig az északi országok egyik legnépszerűbb tenyésztett hala a lazac. A hazai üzletekben kapható lazactermékeken is feltüntetik azt, hogy az adott hal tenyésztett e vagy vadon fogott. És miért van szükség erre a megkülönböztetésre?

Mint ahogy a szárazföldi állatoknál, úgy a haltenyésztésnél is a nagyüzemi tartások másféle hústerméket eredményeznek, mint a vadon élők. Mivel a lazactenyésztésben a cél a minél gyorsabban és nagyobbra növő egyedek tenyésztése, ennek köszönhetően a tenyésztett lazacok sokkal zsírosabbak. Sokan azt hinnék, hogy hát ez jó is, mert a lazac omega 3 zsírsavakban gazdag, és így többet tartalmaz. Ez sajnos nem igaz, kimutatták, hogy alacsonyabb az omega 3 zsírsav tartalma, mint a vadon élő példányokénak. A haltenyésztő telepek általában zsúfoltak, ezért a járványok elkerülése végett több fajta antibiotikummal is kezelik a halakat. Az antibiotikumok szervezetbe jutása azonban növeli a rezisztens baktérium kifejlődésének esélyét.

Ha az ember vásárolni megy, a szeme alapján dönt arról, hogy melyik terméket válassza. Az egészséges lazachús színe általában világosvörös- rózsaszín árnyalatú. A tenyésztett lazacok húsa szürkés árnyalatú, és ez kevésbé eladhatóbb. A hús színezéséhez az ún. canthaxanthin nevű anyagot használják, amit gyakran használnak más húskészítmények, például kolbászok színezésére. Az emberi szervezetbe jutva azonban veszélyes lehet a szemre, egy különös retinabetegséget eredményez, egy sárga folt jelenik meg a retinán. Emellett a májat is károsítja, és több embernél okozott csalánkiütést is.

A PCB-k, vagyis a poliklórozott bifenilek az egyik legismertebb rákkeltő anyagok. Az ipari szennyezések miatt nagy mennyiségben került a természetbe és a táplálékláncba, és ezek az anyagok a dioxinhoz hasonlóan felhalmozódnak a szervezetben. Egy, az Environmental Working Group által kiadott jelentés szerint a tenyésztett lazacok 16-szor több PCB-t tartalmaznak, mint a vad példányok. Ez egyrészt köszönhető a takarmányként használt halliszt magas PCB tartalma, másrészt ahogy említettem a tenyésztett példányok sokkal zsírosabbak, és a PCB-k a zsírban könnyen felhalmozódnak.

Szökik a lazac?

Sajnos azonban úgy tűnik, hogy a vadlazacok sincsenek biztonságban. A legtöbb lazactelep úgy van kialakítva, hogy a tengerben körbekerítenek egy részt hálóval, és itt zsúfolódnak össze a hízó példányok. Sajnos ez a háló nem képes teljes körű védelmet biztosítani. Gyakran technikai problémák következményeként szöknek ki a lazacok, de előfordul olyan is, hogy a hajók propellerje vágja ki, vagy más ragadozók harapják ki a hálót. A norvég farmokról átlagban 500ezer lazac szökik el évente. Idén azonban két farmról összesen 700ezer példány szökött meg, amely jelentős kárt képes okozni az ökoszisztémában. A céget ezért 500ezer euró környezetvédelmi bírság kifizetésére kötelezték. Egyes becslések szerint Norvégiában nagyjából ugyanannyi mennyiségű lazac szökik meg a telepekről, mint amennyi vad példány felúszik a folyókon ívni. Sajnos nem csak Norvégiában történnek ilyen esetek: 1998 óta Skóciában nagyjából 1,7 millió tenyésztett lazac szökött meg, Chilében a 80as évektől számítva több mint 10millió, Washington államban pedig több mint 1millió.

Ezek a kiszabadult példányok azonban hatalmas pusztítást képesek végezni az ökoszisztémában. A tenyésztett példányok sokkal agresszívebbek, mint a vadon élők, ugyanis a telepen nincsenek természetes ellenségei, és táplálék is bőségesen jut számukra. A kiszabadult halak aztán képesek összeívni a vad lazacokkal, amely sajnos gyengébb egyedeket eredményez, ugyanis a tenyésztett halaknak nem kellett alkalmazkodniuk a természet megpróbáltatásaihoz. Túlélési esélyük csökken, és mivel eredményesebben képesek szaporodni, így lassan veszélybe kerül a vad lazac állomány is. Skócia 16 folyójából már 14-ben találtak keverék példányokat. Emellett a farmról meglépett halak kiássák és tönkreteszik a vadon élők ikratelepeit.

Érdekes, hogy ha az ember nem néz jobban utána, akkor bátran megveszi a boltban a tenyésztett lazacból készült készítményt, ha nem akarja a túlhalászatot támogatni. Pedig láthatjuk, hogy a lazacfarmok milyen hatással vannak mind az emberi egészségre, mind a környezetre nézve. Vannak azonban már több helyen is ökológiai lazacfarmok, és a számuk is egyre növekszik. Magyarországon mennyire elérhetőek az innen származó termékek, azt nem tudom, de ígérem kiderítem a közeljövőben, és megírom egy cikkben. :)