Talán egyetlenegy halnak a neve sem nőtt össze annyira az illegalitással és a csalással, mint a patagóniai fogashalé.

Valójában két különböző halfaj tartozik a fogashalak közé (dissostichus genus): a patagóniai fogashal és antarktiszi fogashal. A történet szempontjából szinte lényegtelen is, mivel ilyen névvel nem nagyon találkozunk velük az üzletek polcain. A fogashalak a Déli-Óceán hideg vizeit lakják be, ahol lassú fejlődés eredményeként akár a 100 kilogrammos egyedsúlyt is elérhetik. Az ivarérettséget leggyakrabban csak 10 éves koruk után érik el, és ahogy sok hal esetében, ők is számottevően e kor előtt kerülnek kizsákmányolásra.

Lassan húsz éve már annak, hogy a piacra tette a lábát, akarommondani az uszonyát eme ...

Ha meg szeretnénk tudni, hogy mennyi a világ teljes halzsákmányolása, akkor a legegyszerűbb az, ha felmegyünk az Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) honlapjára, és megnézzük a minden évben közreadott jelentést, melyben globális összesítés szerepel a világ minden táján kifogásra került halak mennyiségéről. Valójában nem csak az egyszerű netböngésző, hanem szinte az összes halászati gazdálkodással foglalkozó szervezet ezekre az adatokra támaszkodik. De vajon tiszta képet adnak ezek az adatok a világ halfogásairól és következésképpen a halállományok helyzetéről? Hát vannak, akik ezt nem így gondolják.

15 évvel ezelőtt Daniel Pauly, a világ talán legelhivatottabb halászati szakértőjének vezetésével indult ...

Az embernek az a benyomása, hogy a tengeri halászhajók legfőképpen a nyílt tengereken üldözik a halállományokat, pedig valójában a globális halzsákmányolásnak több mint 87%-a a partvonaltól számított 200 tengeri mérföldes (1 tengeri mérföld = 1852 méter) zónában következik be. Természetesen nem azért alacsonyabb az itteni zsákmányolás, mert szorosabb védelem alatt állnak, hanem mert kevesebb élőlénynek biztosítanak élőhelyet, mint a parthoz közeli területek. Ennek pusztán biológiai és földrajzi oka van, ezek a területek a leginkább tápanyagban gazdagok. A part menti területek közül is az ún. feláramlási (upwelling) zónák a legtermékenyebbek, hiába ezek a zónák a tengereknek kevesebb mint 3%-át fedik le, a globális fogások ...

Habár az EU már 2010-ben törvénybe foglalta az illegális halászat elleni törvényi és kereskedelmi fellépést, eddig túl sok változást nem ért el. Mindeközben a világ másik tájékán a papírgyártás és kereskedelmi szankciók helyett a tettek mezejére léptek.

Joko „Jokowi” Widodo csupán tavaly októberben került hatalomra Indonéziában, de nem sokat váratott magára, hogy választási ígéretét betartassa. Jokowinak mondhatni elege lett a környezetet és a helyi gazdaságot megkárosító külföldi illegális halászokból, ezért radikális politikát hirdetett: elsüllyeszti az ún. betolakodókat.  Becslések szerint tavaly körülbelül mintegy 5000 halászhajó tevékenykedett feketén Indonézia vizein, ezzel mintegy 20 milliárd dolláros ...

Manapság az illegális halászat akkora mértékűvé és fenyegetővé vált, hogy már akár a nemzetközi drogkereskedelemmel említhető egy lapon (Amúgy ez a két tevékenység gyakran összekötődik.). Az okokat talán nem túl bonyolult feltárni: a halászok csalnak, mert megtehetik. A tengerek túl óriásiak ahhoz, hogy állandó felügyeletet lehessen felettük tartani, a fogásokat könnyű egybevegyíteni, a hajókat át lehet nevezni, festeni stb., a csalási lehetőségek tárháza szinte kimeríthetetlen. A nagytestvér azonban hamarosan már a halászokat sem hagyja szem elől.

Ha eddig azt hitted, hogy a Kárpátok medencéjében pusztán annyival járulhatsz csak hozzá az illegális halászat elleni küzdelemhez, hogy rászólsz Pista bácsira a Balaton ...

Sok szó esett már arról itt a blog hasábjain, hogy a nagy ipari halászhajók mekkora nyomást gyakorolnak a tengerek halállományára, azonban konkrét példával még nem nagyon szolgáltunk. Most bemutatjuk a világ legnagyobb halászati tevékenységben érdekelt hajóját, a Damanzaihao-t. Szándékosan nem halászhajót írtam, mivel ez a hajó nem vesz részt közvetlenül a halászatban, csupán átveszi, feldolgozza, tárolja és partra viszi a halászhajók által fogott zsákmányokat. Mondhatni egyfajta anyahajó szerepet tölt be, egy úszó gyár.

A napokban a figyelem középpontjába került ez a hajó, mivel a hónap közepén a perui halászok jelentették, hogy engedély nélkül vesz részt halászati tevékenységben a Csendes-óceán déli vizein. A hajó ...

Szinte minden európai halászattal foglalkozó szervezet számára az elmúlt egy hét mondhatni az ünneplés ideje volt az Európai Parlament által megszavazott Közös Halászati Politika reformjának köszönhetően. Természetesen azonban hátra nem dőlhetünk a fotelben, hogy most már semmi akadály az előtt, hogy a tengereinkben bőséggel úszkáljanak és gyarapodjanak a halállományaink, ugyanis akármennyire nagyratörő egy törvény vagy egy szabályozás, az is csak annyit ér, amennyire betartják. És hogy mennyire tartják be a halászati szabályokat? Hát erről árulkodik az a számadat, hogy a világ második legnagyobb halkereskedő entitása az illegális halászat . A nyílt vizek hatalmasak, a törvény elől elbújni szinte gyerekjáték. Ezért is ...

Nemrég írtam arról , hogy Kína milyen jogi harcot vív Dél-Koreával, mert a koreaiak az ő vizeiken halásznak illegálisan. Hát Kínát sem kell félteni, ha éppen illegális halászatról van szó.

2012 január végén ugyanis Kongó kitiltott 69 kínai halászhajót, mert azok a helyi közösségek halászainak fenntartott zónán belül halásztak. Ez a zóna a parttól számított 6 tengeri mérföldes területet jelenti. A 69 hajó 3 kínai céghez tartozik: a Lulu, a Rong Chang és a Huayi Jinri.

A nyár végén a kongói kormány felszerelkezett műholdas vizsgálórendszerrel, így könnyebb dolguk volt az illegális halászokat rajtakapni. Emellett még augusztusban ...