Kínai vontatóhálós hajók 3 hónap moratórium után tengerre szállnak. Kína messze a világ legnagyobb halászó nemzete, fogásukról pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) az éves globális halászati adatokat is a kínai adatok nélkül hozzák nyilvánosságra, mivel nem tudják pontosan a fogásmennyiségüket. A világ halelőállításának is az egyharmada Kínában kerül elfogyasztásra.

Azt hiszem, a képek magukért beszélnek:

forrás:  http://www.dailymail.co.uk/news/article-2762395/Out-lunch-Extraordinary-moment-thousands-Chinese-trawlers-head-sea-three-month-ban-fishing-lifted.html?ito=social-twitter_mailonline#ixzz3DlrcJi9X

Nagy-Britanniában a halászati adatok rögzítése csak 1886-ban kezdődött meg, nagyjából az időben, amikor az intenzív ipari halászat világszerte terjedni kezdett. De vajon már korábban is lehetett jelentősebb hatása a halászatnak a halállományokra? Erre a kérdésre kereste a választ a Significance magazin.

Dr. Ruth H. Thurstan, az Amerikai Statisztikai Egyesület munkatársa segítette az összeállítást, aki 1860 és 1880 között halászokkal készített interjúkat dolgozott fel. Az interjúk azt tükrözték vissza, hogy a part közeli tengeri élővilág már az 1886-os halászati statisztikák készítése előtt is jelentős változáson esett át a halászat következtében.

Már az 1880-as években több vontatóhálós halász felszólította a ...

És még mindig a nyugat-afrikai vizek. Habár 2006 júliusa óta nincsen érvényben halászati partnerségi megállapodás az EU és Szenegál között, azonban a szenegáli kormány ezt követően több külföldi vállalattal is szerződést kötött az ország felségvizeinek halászati jogaiért a helyi lakosság nagy-nagy kárára. A szenegáli part menti közösségek legfőbb élelmiszer- és bevételforrása a hal, melyek zsákmányolása egyre nagyobb akadályok elé ütközött az utóbbi években a mindent lerabló nagy, ipari vontatós halászhajók „fosztogatása” miatt.
Tavaly a szenegáli választások előtt az ellenzéki színekben induló Macky Sall azonban nagy ötlettel állt elő a választási kampánya során: azt ígérte ugyanis, hogy ha megválasztják, ...

Dan Watson, fiatal brit hallgató lett az idei év James Dyson-díj győztese. A James Dyson-díjjal olyan hallgatók által megalkotott hasznos tárgyakat, találmányokat díjaznak, amely a díjazók által egyszerűen fogalmazva csak egy „olyan alkotás, mely képes megoldani egy problémát.”

Dan Watson találmánya nem volt más, mint az ún. „SafetyNet”. A SafetyNet egy olyan vontatóháló, mely sokkal fenntarthatóbban képes halászni, mint a hagyományos, és képes több millió hal életét is megmenteni évente. Az ipari halászat egyik legnagyobb problémája, hogy rengeteg olyan hal kerül bele a hálóba, melyeket nem tudnak vagy csak nagyon alacsony áron tudnának értékesíteni, ezért ezeket a kifogott halakat egyszerűen csak visszadobják a tengerbe. ...

Törvényileg is betiltották az Abel Tasman névre hallgató ipari vontatóhálós halászhajó tevékenységét Ausztrália vizein.

Hát úgy tűnik, hogy a nagy vontatóhálós hajók nem csak Afrika partjainál nem szívesen látott vendégek. Több ausztrál szervezet és civil ember fog ma össze, hogy kifejezze: a Margiris hajónak semmi keresnivalója az ausztrál vizeken. A Margiris a világ második legnagyobb vontatóhálós hajója a maga 142 méteres hosszával, és a 9499 tonnás tömegével. Kétszer olyan nagy, mint a legnagyobb vontatóhálós hajó, amely valaha ausztrál vizeken tevékenykedett.  Ő valóban egy úszó gyár, egy nap akár 250 tonna halat is képes zsákmányolni, és 6200 tonna halat is tud tárolni egyszerre. Ez a hajó nem csak a halállományokat, hanem a helyi halászok megélhetését is veszélyezteti.

Nehéz rangsorolni a halászati módszereket abból a szempontból, hogy melyik pusztítóbb a környezetre nézve. A Greenpeace például erősen küzd a halcsalogató bóják segítségét használó erszényes kerítőhálós halászat ellen, mivel a bóják teknősöket és cápákat is odacsalogatnak. Az eresztőhálók méretét is azért korlátozták le az EU-ban, mert az 50km hosszú hálók óriási mennyiségű nem kívánt mellékfogást eredményeztek.

Ha azonban egyet ki kéne emelni, én a tengerfenéki vontatóhálót említeném. Ez a módszer ugyanis nemcsak a halállományokra nézve pusztító, hanem használata során szinte felszántja az egész tengerfeneket. Egy másodperc alatt pusztít el olyan korallszirteket, amelyek több száz év alatt fejlődtek ki. Ez ...

Halászat fontos gazdasági és társadalmi tevékenység Guineában. A tengeri halászat körülbelül 85ezer munkát teremt az országban, nagyrészt a kétkezi halászok között. Ez a tevékenység jelentősen hozzájárul az élelmiszer-biztonsághoz és a part menti közösségek túléléséhez, és különösképp fontos az itt élő nők számára, akik munkát kapnak a halfeldolgozásból. A fogás nagy része kis testű halakból áll, amelyeket főként a kétkezi halászok zsákmányolnak. Ezek a halak egyaránt kerülnek frissen a piacra, és a halfüstölőkhöz is.

A hal felbecsülhetetlen értékű proteinforrás a helyi lakosok számára. A tengeri erőforrások gazdagsága ellenére a guineai ...