Halászat fontos gazdasági és társadalmi tevékenység Guineában. A tengeri halászat körülbelül 85ezer munkát teremt az országban, nagyrészt a kétkezi halászok között. Ez a tevékenység jelentősen hozzájárul az élelmiszer-biztonsághoz és a part menti közösségek túléléséhez, és különösképp fontos az itt élő nők számára, akik munkát kapnak a halfeldolgozásból. A fogás nagy része kis testű halakból áll, amelyeket főként a kétkezi halászok zsákmányolnak. Ezek a halak egyaránt kerülnek frissen a piacra, és a halfüstölőkhöz is.

A hal felbecsülhetetlen értékű proteinforrás a helyi lakosok számára. A tengeri erőforrások gazdagsága ellenére a guineai lakosok nem jutnak elegendő mennyiségű halhoz. A nagy-britanniai Nemzetközi Fejlesztési Osztály (DfID) szerint az illegális halászat a guineai exkluzív gazdasági zónán belül (a parttól számított 200 mérföldes vízterület) mintegy 105millió dollár veszteséget okoz évente, amely adat a legrosszabb egész Afrikában. A jelentés becslése szerint Guinea 34ezer tonna haltól esik el évente az illegális halászat miatt, amelyből körülbelül 10ezer tonna nem kívánt mellékfogás. Guinea éves kereskedelmi fogása átlag 54ezer tonna, és ehhez még további 63% fekete zsákmány jön hozzá.  

2006-ban az Environmental Justice Foundation 104 külföldi zászló alatt hajózó halászhajót dokumentált a guineai vizeken. Ennek több mint a fele közvetlen kapcsolatba hozható volt illegális halászattal. 30 hajó engedély nélkül halászott, 31 hajó oly módon volt kapcsolatban illegális tevékenységgel, hogy a fogott zsákmányt egy másik hajóra pakolták át. Ezen felül 9 olyan hajó lett megfigyelve, amelyen nem látszódott a hajó neve.

A guineai vizeken engedély nélkül halászó hajók aránya 20% és 60% közé tehető. A legnagyobb probléma a guineai vizeken, sőt több afrikai országban is, hogy a vontatóhálós halászok a part menti zónában halásznak, amely a helyi kétkezi halászoknak van fenntartva. Ez az illegális tevékenység a helyi közösségek megélhetését erősen veszélyezteti.

Ehhez még hozzájön az is, hogy a halászok olyan halászati módszereket használnak, amelyek rendkívül károsak a tengeri környezetre. A vontatóháló például apróbb szemű, mint ami engedélyezve van.
Guinea 320km-es tengerpartjára összesen csak 5 járőrcsónak jut, rendelkezésre állna több is, de sajnos azok nagyon rossz állapotban vannak, pénz meg természetesen nincs a megjavításukra.

Az ide érkező halászok fő célpontja a garnélarák. A garnéla vontatott fenékhálós halászata az egyik olyan módszer, amely a legtöbb nem kívánt mellékfogással jár. Számokban kifejezve 1kg garnéla fogását 10kg más egyéb faj fogása kíséri. A nem kívánt fogást visszadobják a tengerbe, de sajnos nagy részük nem éli túl a megpróbáltatást. Egyes becslések szerint a világ teljes visszadobásának körülbelül az 50%-a történik a guineai vizeken.

A legtöbb külföldi halászhajó Kínából, Koreából, és az Európai Unióból érkezik. Az illegális halászok hajói több néven is futnak, és a felségzászlót is cserélgetik. Vannak olyan hajók, amelyek más nevet és zászlót használnak a tengeren halászat közben, mint a kikötőben a kipakolásnál és a raktározásnál. A fogás legnagyobb része Las Palmas-on keresztül kerül tovább értékesítésre, amely város kikötője az illegális halászok mekkája.

A guineai vizek még nem olyan régen az egyik halban leggazdagabb területeknek számítottak. Azonban ha nem teszünk semmit az illegális és romboló halászat megszüntetése ellen, akkor szemtanúi lehetünk annak, hogy hogyan omlik össze ez a gazdag élővilág, és vele együtt a part menti közösségek.

forrás: Environmental Justice Foundation