Nagyjából 120ezer veszélyeztetett kategóriába eső kínai tokot (Acipenser sinensis) telepítettek a Jangce folyóba, mely egy újabb lépés volt a folyó állományának visszaállítása felé.

Eme ősidőkből származó halakat Hubej tartomány Jicsang városának partjánál engedték a folyóba. A város talán onnan ismert, hogy itt található a világ legnagyobb vízierőműve: a Három-szurdok gát. A halak átlagosan 16 centiméter hosszúak voltak, amelyeket a Kínai Tokhal Kutató Intézetben neveltek fel. Az intézetet a China Three Gorges Project Corporation elnevezésű vállalat (szabad fordításban Kínai Három-szurdok Gát Terv Vállalat) üzemelteti.

Az intézményt még 1982-ben hozták létre, melynek célkitűzése a kínai tok mesterséges szaporítása, ekkor ugyanis ez a halfaj a kihalás szélén állt. Azóta már 5 millió példányt telepítettek be a Jangce folyóba.

Xiao Hui, az intézmény vezető mérnöke mesélte, hogy az április 12.-én szabadon engedett példányok még tavaly novemberben keltek ki az ikrákból, és a szakértő kutatók állapították meg, hogy melyik időpont lenne a legcélszerűbb a tokhalak telepítésére, hogy minél inkább biztosítva legyen a halak túlélésének esélye a vadonban. Mr. Xiao hozzátette, hogy még áprilisban újabb példányokat terveznek betelepíteni, amelyek átlagosan 30centiméter hosszúak lesznek.

A tokhalak szinte elő kövületnek minősülnek, hiszen az egyik legősibb gerinces állatok. Történelmük 140millió évig nyúlik vissza. Egy felmérés szerint azonban már kevesebb, mint 300 vadon született tokhal él a Jangce folyóban. Ezek példányai akár az 5 métert, és az 500 kilogrammot is elérhetik.

A halállomány drasztikus csökkenése főleg a nagyfokú szennyezéseknek, és az illegális halászatnak köszönhető. Sajnos a Három-szurdok gát megépítése dramatikus hatással lett a halállományokra, és persze örülni kell az ilyen helyreállításra törekedő lépéseknek, de a természetbe történő ily nagymérvű beavatkozást sajnos semmilyen emberi erőfeszítés nem fogja tudni helyrehozni.