Megszületett a döntés, amire a brit halászok már nagyon régóta vártak: az Európai Unió kereskedelmi szankciókat szabott ki a Feröer-szigetekkel szemben, amiért fenntarthatatlan módon halászták a makréla és heringállományaikat. Augusztus 28-ától az EU megszünteti a Feröer-szigetektől érkező hering- és makrélaimportot, és minden olyan hajótól szintén megvonja a vásárlást, mely részt vett ezen állományok halászatában.  

Korábban már többször írtam róla , hogy az Európai Unió, a Feröer-szigetek és Izland között egyfajta jogi háború alakult ki a heringek és makrélák halászata kapcsán, ugyanis a klímaváltozás miatt az állományok a szigetországok partjaihoz vándoroltak, ezért ők öncélúan megemelték (egyes esetekben ...

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy csökkenti Spanyolország makrélakvótáit, mivel flottái 2009-ben túlhalászták ezt a fajt. A vizsgálatok szerint Spanyolország 65429 tonnával több makrélát zsákmányolt az elmúlt 11 évben, mint amennyi megengedhető lett volna. A Bizottságnak kétségei voltak afelől, hogy valóban csak annyi makrélát fogtak 2009-ben, mint amennyit a kvóták megszabtak, mivel gyanúsan több makrélát értékesítettek.

A büntetésen túl az Európai Bizottság szorosabb működésbe kezd a spanyolokkal, hogy elkerüljék a jövőben hasonló események bekövetkeztét. Még 2012 júliusában lett elfogadva egy cselekvési terv, mely szigorúbb ellenőrzéseket és fogási regisztrációkat határozott meg. A mostani eset volt talán ...

Hugh Fearnley-Whittingstall, a River Cottage híres szakácsa, akinek halas küzdelmét megismerhettük az „ Én a halakkal vagyok ” című Spektrum által vetített sorozatból, vagy innen blogról akár , kénytelen volt megváltoztatni a kampányának egy részét. Eddig ugyanis arra hívta fel a figyelmet, hogy a népszerű brit fish and chips gyorskajánál közönséges tőkehal helyett használjanak inkább makrélát. Most azonban visszavonta ezt a tanácsát.

A döntés oka az volt, hogy az Izland, Norvégia, Feröer-szigetek, és az EU között kialakuló „makrélaháború” veszélybe sodorta az állományok fenntartható halászatát. A brit Marine Conservation Society (MCS), mely szervezet a fogyasztóknak készít útmutatót arról , hogy mely fajokat érdemes ...

Tovább folyik a küzdelem a makrélákért az EU, Izland, Norvégia és a Feröer-szigetek között. Már korábban írtam arról , hogy milyen diplomáciai harcok mennek a makrélák miatt, amelyek a klímaváltozás miatt északabbra vándoroltak, és most megy deal, hogy kié is az valójában .

A legutóbbi tárgyalás szintén kudarcba fulladt, legfőképpen a Feröer-szigetek sértődöttsége miatt. (hogyan tud egy sziget megsértődni? :) ) Legutóbb Londonban gyűlt össze a 4 tárgyaló fél, hogy végre megszülessen egy nemzetközi megállapodás.

A skót halászati államtitkár, Richard Lochhead az alábbit nyilatkozta: „Egy nemzetközi egyezményre van szükség ahhoz, hogy a makrélaállományok fenntarthatóan legyenek halászva. Ez az, ami az elmúlt négy ...

A melegedő tengereknek köszönhetően Nagy-Britannia partjainál olyan új fajok jelentek meg mint például a kékúszójú tonhal, a rókacápa és a szardella. A tengerek hőmérséklete ezen térségben egyre inkább közelebb kerül a dél-európai vizek hőmérsékletéhez, így ezek az alapjában véve meleg vizet kedvelő élőlények észak felé terjednek. Ez is jól bizonyítja, hogy a klímaváltozás megváltoztatja a természetes élővilág felépítését.

Dél-Nyugat-Anglia partjainál mind tudósok mind halászok láttak már nagyobb számban kékúszójú tonhalat, íjhalat, közönséges ráját, rókacápát, holdhalat. A déli partoknál, és egyes esetekben az Északi-tengeren is fogtak már ...

Már korábban olvashattatok a Hal-adás hasábjain , hogy a makrélákért egy elég izgalmas herce-hurca folyik. A játék szereplői: Európai Unió, Norvégia, Izland, Feröer-szigetek. A játék célja: fogj minél több makrélát. A játékot az utóbbi időben az nehezítette meg, hogy az eddig európai vizeken tartózkodó makrélák a klímaváltozás miatt Izland és Feröer-szigetek környékére úsztak, így meg folyik a dilemma, hogy kié hal. Izland a megnövekvő állományok miatt öncélúan megemelte kvótáit, az EU meg szidja ezért őket, hogy fenntarthatatlan, hogy ennyi makrélát akarnak zsákmányolni.

Az események most májusig odáig fajultak, hogy az Európai Unió kereskedelmi szankciókat kíván bevezetni Izland és a Feröer-szigetek ellen ...

Richard Lochhead, a skót halászati titkár kifejtette azon panaszát, hogy már 3 éve nem született döntés a nemzetközi makréla-gazdálkodási tervről, amely késleltetés a halászok és az állományok jövőjét veszélyezteti.
Január végén Bergenben ült le tárgyalni az Európai Unió, Norvégia, Izland és a Feröer-szigetek, hogy meghatározzák mindegyik ország számára a 2012-es és esetleg a későbbi kvótákat. Február elején folytatódik a vita, miután 3 megelőző tárgyalás kudarcba fulladt. 2009 óta többször is összeültek a felek, hogy végre egyezségre jussanak.

Sok figyelmeztető jel van arra, hogy ezen nemzetek stratégiája jelentősen kockáztatja az állományok ...

Az Európai Unió augusztus elején felkérte Izlandot és a Feröer-szigeteket, hogy fejezze be az őrült mértékű makréla halászatot. Persze a felkérés célja az volt, hogy az EU is zsákmányolhassa az állományukat.

A világ minden táján a halállományok az összeomlás szélén állnak a rossz szabályozási politikájuk miatt. De sehol nem csinálják ezt olyan rosszul, mint az Európai Unióban. Tehát mikor az EU felkérte Izlandot, és a Feröer-szigeteket, hogy alkalmazniuk kéne a fenntartható, felelős, modern halászati módszereket, ez nagyjából úgy hangzik, mintha Attila, a hun vezér beszélne az emberi jogokról. :)

Az egész bonyodalom ott kezdődött, hogy az óceán melegedése miatt a makrélák az északi vizek felé vándoroltak. Sajnos a ...