Tovább folyik a küzdelem a makrélákért az EU, Izland, Norvégia és a Feröer-szigetek között. Már korábban írtam arról, hogy milyen diplomáciai harcok mennek a makrélák miatt, amelyek a klímaváltozás miatt északabbra vándoroltak, és most megy deal, hogy kié is az valójában.

A legutóbbi tárgyalás szintén kudarcba fulladt, legfőképpen a Feröer-szigetek sértődöttsége miatt. (hogyan tud egy sziget megsértődni? :) ) Legutóbb Londonban gyűlt össze a 4 tárgyaló fél, hogy végre megszülessen egy nemzetközi megállapodás.

A skót halászati államtitkár, Richard Lochhead az alábbit nyilatkozta: „Egy nemzetközi egyezményre van szükség ahhoz, hogy a makrélaállományok fenntarthatóan legyenek halászva. Ez az, ami az elmúlt négy évben nem valósult meg, a Feröer-szigetek és Izland folytatta a felelőtlen magas halászati kvóták meghatározását. Csalódott vagyok amiatt, hogy ismét nem sikerült megállapodnunk, pedig ez mindegyik tárgyaló félnek az érdeke lenne. A legnehezebb dolog a makacs Feröer-szigetekkel mit kezdeni, nem hagynak fel az irgalmatlanul magas kvóták meghatározásával. Például az idei évre meghatározott kifogható mennyiségük 5-ször magasabb volt annál, mint amit 2009-ben nemzetközileg meghatároztunk. Valójában ők képtelenek is kifogni ennyi halat, ezért orosz halászhajókat hívtak makrélára halászni. A Feröer-szigeteknek és Izlandnak vissza kéne térnie a tárgyalóasztalhoz. Habár a legfőbb célunk egy ellenőrzött négypárti megegyezés lenne, de már sajnos itt az ideje a régóta halogatott szankciók bevezetésére is. Talán a büntetőeljárás segíti őket újragondolni a halászatukat.”

Struan Stevenson, az Európai Parlament Halászati Bizottságának alelnöke is hasonlóképpen reagált, mint Lochhead. Az Európai Parlament Strasbourgban beszélt is a témáról: „A tegnapi tárgyalások az előzetes várakozásoknak megfelelően nem hoztak eredményt. Feröer-szigetek és Izland 15%-os megosztást ajánlott fel a teljes makrélakvótából. Két éve nem engednek az álláspontjukból. Szerintem már csak az időnket pocsékoljuk a tárgyalásokkal, és itt az ideje végre a szankciók bevezetésére.

Az Európai Parlament még szeptemberben megszavazta a szankciók bevezetését. Most a Bizottság kezében van a döntés joga, hogy véget vessen végre ennek a két országnak a fenntarthatatlan halászatának.

„Izland azt hiszi, hogy nem merünk olyan szankciót bevezetni, hogy megszüntetjük a tőkehalimportját az Európai Unióba, mert az a brit feldolgozóiparra nézve káros lenne. Azonban Norvégia biztosított minket, hogy több ezer tonna tőkehala áll rendelkezésre, amelyet szívesen elad nekünk, ha bevezetjük Izlanddal szemben a tőkehal-import megszüntetését. Ha ez bevezetésre kerülne, akkor Feröer-szigeteknek és Izlandnak újra kellene gondolnia az eddigi politikájukat, ez ugyanis hatalmas piaci veszteséget okozna nekik.” –tette hozzá Mr. Stevenson.