Óceánjaink és tengereink Földünk mintegy kétharmadát borítják, és azt gondolnánk, hogy hemzsegnek benne a halak. 1609-ben Hugo Grotius holland ügyvéd és filozófus megjelentetett egy könyvet, a Mare Liberumot, vagyis a tengerek szabadságát, melyben azt javasolta, hogy a tengereknek mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie, mind a hajózás, mind pedig a halászat terén. Érvelése abból állt, hogy a források kiapadhatatlanok, és képtelenség annyi halat valaha is kifogni, ami minderre negatív hatással lenne. A túlhalászat, mint kifejezés a halászat iparosodása után került be a köztudatba, a II. Világháború olyan jelentős technikai fejlettséget biztosított a halászati ipar számára, amely esélyt sem kínált az ellenfélnek. Az emberek ...

Ha meg szeretnénk tudni, hogy mennyi a világ teljes halzsákmányolása, akkor a legegyszerűbb az, ha felmegyünk az Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) honlapjára, és megnézzük a minden évben közreadott jelentést, melyben globális összesítés szerepel a világ minden táján kifogásra került halak mennyiségéről. Valójában nem csak az egyszerű netböngésző, hanem szinte az összes halászati gazdálkodással foglalkozó szervezet ezekre az adatokra támaszkodik. De vajon tiszta képet adnak ezek az adatok a világ halfogásairól és következésképpen a halállományok helyzetéről? Hát vannak, akik ezt nem így gondolják.

15 évvel ezelőtt Daniel Pauly, a világ talán legelhivatottabb halászati szakértőjének vezetésével indult ...

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy 10 tagállamnak csökkenteni fogja a kvótáját, mivel 2013-ban túlhalásztak bizonyos halállományokat. A csökkentett kvóták ugyanazokra az állományokra fognak vonatkozni, amelyeket korábban túlhalásztak. Közéjük tartoznak a foltos tőkehal-, a hering- és makrélaállományok is.

„Ha komolyan akarjuk venni a túlhalászat elleni küzdelmünket, akkor be kell tartanunk a szabályokat, és ezek közé tartozik a kiszabott kvóták tisztelete is.” – nyilatkozta Maria Damanaki, az EU halászati biztosa.

A kvótacsökkentés az alábbi országokat érinti: Dánia, Spanyolország, Nagy-Britannia, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Portugália, Belgium, Hollandia és Írország. Azokban az esetekben, ...

Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az egész halászati gazdálkodást újra kell gondolni a legújabb kutatási eredmények miatt. A Bangori Egyetem legújabb kutatása kimutatta, hogy a nagyobb testű halak fogása rendkívül gyors változást eredményez az adott halállomány génállományában. A kutatók megállapították, hogy a nagyobb testű halak állományának csökkenése azt eredményezi, hogy az adott területen a halak mérete kisebb marad, és kevésbé termékennyé válnak. Sőt ez a változás már pár generáció után bekövetkezik.

A tudósok szerint ezek az eredmények jelentős hatással lesznek az egész világ halászati politikájára. A Kelet-Angliai Egyetem, a Nyugat-Indiai Egyetem, a Max Planck Intézet észak-walesi tudósokkal közösen ...

Csupán három nappal azt követően, hogy egy tokiói aukción közel 400 millió forintért kelt el egy csendes-óceáni kékúszójú tonhal , kutatók közétették a legújabb állományfelmérés eredményeit ezen halfaj kapcsán. Az eredmények sokkolóak. A csendes-óceáni kékúszójú tonhal állománya 96,4%-al csökkent a halászat kezdete óta, köszönhetően az elmúlt évtizedek túlhalászatának.

„Az adatok hűen tükrözik azt, hogy a csendes-óceáni kékúszójú tonhal állományának csak egy töredéke maradt fenn, és könnyen ezek is eltűnhetnek.” – nyilatkozta Amanda Nickson, a Pew Environment Group tonhalvédelmi kampányosa.

A ténymegállapítások ellenére több ország is az egyetlen ismert ívóhelyükön, a Csendes-óceán nyugati ...

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy csökkenti a halászati kvótákat azoknál az országoknál, amelyek 2011-ben túllépték a meghatározott kifogható mennyiségeket. Az idei év az első, hogy 50%-al alacsonyabb kvótákat fognak meghatározni azon országok számára, amelyek több éven keresztül (2009, 2010, 2011) túlhalászták az állományokat.

Sok embert a nyugati társadalomban szinte hidegen hagy a tengerek túlhalászata, mondván, hogy ők úgysem esznek halat. A mai nyugati anyagi gondolkodás miatt talán többen nagyobb figyelmet szentelnének az ügynek, ha konkrétan pénzben tudnák azt, hogy mekkora kára keletkezik a világnak, ha ilyen ütemben folytatódik a kizsákmányolása.

Mennyit ér vajon egy korallzátony? Vagy egy tonhal? Egy nemzetközi szakértőkből álló csoport legújabb tanulmánya megkísérli, hogy választ ad az alábbi kérdésekre, és számszerűleg meghatározza azt, hogy mennyibe kóstál a gazdaságnak az a kár, amit az óceánjainknak okozunk. A Stockholmi Környezeti Intézet a londoni „Bolygónk nyomás alatt” című konferencián mutatta be a tanulmányt. Becslésük szerint ...

Sajnos a halászat nem egy olyan téma, amelyről olyan sok film készülne. Horgászos film rengeteget van, Magyarországon is van kimondott horgász TV csatorna, a PVTV . Viszont még a nyáron bukkantam rá egy nagyon jó filmre, a The end of the line-ra. Tudtommal magyarul nem jelent meg sajnos. Nem összekeverendő a Holtvágány című filmmel, amely angolul szintén ugyanezen a néven fut.

Charles Clover újságíró nekifog, hogy kiderítse mily módon kerül az üzletekbe és az éttermekbe a felkínált hal. A film nagyon átfogó, a világ több pontját bejárva mutatja be a túlhalászat módszereit és következményeit. Kezdődik a történet azzal, hogy Kanadában hogyan omlott össze a tőkehal halászat, a jelentős túlhalászat miatt megcsappantak az ...

2010-ben a Földközi-tenger és a Fekete-tenger partjainál tömegestül jelentek meg a medúzák, és sajnos a nyári főszezon idején temérdek kellemetlen problémát okoztak a fürdőzőknek és a hivataloknak. Ugyanebben az évben a Tengeri Tudományok Intézetének barcelonai irodája figyelmeztetett, hogy egy zacskómedúza faj, a Carybdea marsupialis jelentős mértékben elszaporodott a spanyol partoknál. Augusztus elején pedig alig fél óra alatt a Vöröskereszt 50 embert látott el Deniában, egy tengerparti spanyol városban, ahol a Pelagia noctiluca nevű medúzafaj okozott sérüléseket a fürdőzőknek.

Sok ember számára a medúzacsípés csak egy kis szúrást és egy kis kiütést okoz. De másoknál ...

Manapság egyre többet hallani róla, hogy a tonhal állományok, a tőkehal állományok, és a legtöbb főbb élelmezési halfajtánk közel állnak ahhoz, hogy veszélyeztetetté váljanak, vagy ne adj Isten a kipusztulással kellene szembenézniük. A felismerés nem most kezdődött, a KHP-t is főleg azért hozták létre, mert tisztában voltak azzal, hogy szabályozás nélkül, ilyen növekedési ütem mellett hamar elérjük azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút.

A túlhalászat mérséklésére és az esetleges károk megelőzésére alkották meg a „teljes kifogható mennyiség” fogalmát. Ez a fogalom azt jelenti, hogy az adott területen egy adott halfajból csak az előre meghatározott mennyiséget engedélyezett kifogni. Ezt a mennyiséget egy kutatókból és ...