A tudatos halvásárlás nem egyszerű szakma. Valójában, ha bemész egy üzletbe, találsz egy csomag fagyasztott tőkehalfilét, és szeretnéd megtudni, hogy ő vajon kicsoda, honnan jött, hogyan fogták, nagyjából Agatha Christie-t, Derricket, Columbot, és Sherlock Holmest kéne közösen felfogadni, hogy ez kiderüljön. Még ha a forgalmazó vállalat érez annyi felelősséget, hogy feltünteti a csomagoláson annak a hajónak származását, amely fogta, és esetleg a naplóját is megnézi, hogy hol tevékenykedett, még ez sem jelent garanciát. Sajnos nem ritka jelenség az ún. „transshipment”, mikor is még a partra szállítás előtt az egyik hajóról átpakolják a nyílt óceánon egy másik hajóra a zsákmányt, tisztára mosva ezzel az esetleg nem megengedett eszközzel történő, vagy a nem engedélyezett területen vagy egyszerűen engedély nélkül történő fogásokat. Vagy vannak tipikus illegális halászok számára kedvező kikötők, ilyen például a kanári-szigeteki Las Palmas kikötője. Gyenge ellenőrzések, zavaros törvényi szabályozás (valamit az EU szabályoz, míg máshoz autonóm joga van).

Szerencsére azonban léteznek olyan kezdeményezések, melyek pontosan ezt szeretnék kiküszöbölni, és közvetlen kapcsolatot létesítenek a halászok és a fogyasztók között. Jan Meyer 1973 óta tevékenykedik halászként a Balti-tengeren. Az évek során azt tapasztalta, hogy a közönséges tőkehal és az érdes lepényhal (ezek a legnagyobb számban értékesített halfajok a nagykereskedésben) ára egyre alacsonyabb, a felvásárlók egyre kevesebbet fizetnek érte, és az ingadozó árak is kiszámíthatatlanná tették számára a hosszú távú tervezéseket. Jan aztán 2009-ben úgy döntött, hogy megpróbálja a fogásait közvetlen úton értékesíteni. A megvalósításhoz a modern kor mindennapi technikai vívmányait hívta segítségül, és egy egyszerűen nagyszerű rendszer született meg belőle.

Németországban és Európa többi részén is egyre növekvő igény van a friss, helyi halászok által fogott halakra. Jan Meyer új rendszerének fő eszköze egy weboldal, melyre a helyi halászok feltöltik az általuk fogott zsákmányukat. A tevékenység teljesen „real-time”-ban zajlik: a halász még a fedélzeten lefotózza a kifogott halat, majd egy app segítségével egyből fel is tölti a weboldalra. A halász által küldött információk tartalmazzák a kifogott hal faját (ami mondjuk látható is a képen), a fogás pontos GPS helyét, és a fogás pontos idejét is. Az éhes száj tulajdonosa aztán csak rákattint a www.fischvomkutter.de weboldalra, és már csemegézhet is a frissen beérkező zsákmányok közül. Pontosan azt a halat képes megvásárolni, melyet a honlapon kiválaszt. A weboldal egyre nagyobb népszerűségnek örvend, 2011-ben havonta átlagosan 21ezer látogatója volt, és körülbelül hétszáz olyan vásárló, aki napi szinten látogatta az oldalt.

A rendszer a Kieli-öböl területén működik, melyhez Heikendorf, Laboe, Stein, Wendtdorf, Schönberg és Hohwacht helyi halászai csatlakoztak, akik szintén örvendhetnek az új értékesítési hálózatnak. Az elmúlt idők tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy a halászok magasabb áron tudják eladni a zsákmányukat, mint korábban a hagyományos kereskedelmi láncokon keresztül. Egy kiló közönséges tőkehalfiléért például nagyjából 9 eurót kapnak. Vannak olyan csatlakozott vállalatok is, melyek úgy döntöttek, hogy kiszélesítik a kínálatukat, és a weboldalon keresztül már nem csak friss, hanem füstölt, vagy félkész halakat is árusítanak.

Szóval a halász jól jár, mert magasabb áron tudja értékesíteni a halát, a vásárló jól jár, mert garantáltan friss és nyomon követhető forrásból származó halhoz jut, és még a környezet is jól jár, mert a közvetlen értékesítés jelentősen csökkenti a halak ökológiai lábnyomát, mert sokkal kevesebb szállításon esnek keresztül, mint a hagyományos módon értékesítettek.

A program megvalósításának egy részét az Európai Unió finanszírozta. A 2007 és 2013 között érvényben levő Európai Halászati Alap (EHA) negyedik prioritási tengelye kifejezetten a fenntartható halászati projecteket, a helyi közösségeknek hasznot nyújtó programokat támogatja. A „Fisch vom Kutter” megvalósítása 20ezer euróba került, melynek 48%-át a Halászati Alap finanszírozta.

Az elmúlt években több hasznos, helyi közösségeket, kis halászokat támogató program került megvalósításra. A lehívási arányok tekintetében messze a lengyelek vezetnek: ők az összes általuk lehívott halászati támogatásoknak mintegy 32%-át a 4. tengely keretein belül hívták le, megvalósítva ezzel 48 projectet, mellyel elsők az Európai Unióban e tekintetben.