És még mindig a nyugat-afrikai vizek. Habár 2006 júliusa óta nincsen érvényben halászati partnerségi megállapodás az EU és Szenegál között, azonban a szenegáli kormány ezt követően több külföldi vállalattal is szerződést kötött az ország felségvizeinek halászati jogaiért a helyi lakosság nagy-nagy kárára. A szenegáli part menti közösségek legfőbb élelmiszer- és bevételforrása a hal, melyek zsákmányolása egyre nagyobb akadályok elé ütközött az utóbbi években a mindent lerabló nagy, ipari vontatós halászhajók „fosztogatása” miatt.
Tavaly a szenegáli választások előtt az ellenzéki színekben induló Macky Sall azonban nagy ötlettel állt elő a választási kampánya során: azt ígérte ugyanis, hogy ha megválasztják, ...

Rendszeres olvasóim számára talán már nem újdonság a halászati partnerségi megállapodások, melyekről több esetben is írtam. Sok kritika éri ugyanis az Európai Unió nyugat-afrikai országokkal köttetett egyezményeit, melyek jogot biztosítanak az uniós hajóknak, hogy a távoli országok vizein kifoghassák azokat a halakat, melyekre a helyiek nem tartanak igényt, vagy nem képesek kifogni. Gyakran ez a valóságban nem így történik: az európai nagy, ipari halászhajók több helyen is a helyi lakosok elől viszik el a legfőbb fehérjeforrásukat .

Jelenleg Mauritánia ügye van terítéken. Messze a legnagyobb értékű halászati partnerségi megállapodás az EU és Mauritánia között 2012. július 31-én köttetett egyezmény, melynek keretében az első ...

Egy kanadai szakértői csoport Daniel Pauly professzorral az élén arra vetemedett, hogy újravizsgálják Kína távoli vizeken történő fogását a 2000-es és 2011-es év közötti időszakra vonatkozóan. Szerintük ugyanis az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetnek (FAO) küldött hivatalos kínai adatok a valóságnak csupán a 9%-át fedik le, szám szerint az átlag évi 368ezer tonna valójában a 4,6 millió tonnát is eléri, melynek értéke akár 9milliárd euróra is tehető. Dr. Pauly csapata szerint legalább 900 kínai halászhajó tevékenykedik távoli vizeken.

(képen: Daniel Pauly, a világ egyik legjobban elismert halászati kutatója, a British Columbia Egyetem professzora)

A kínai halászflották legjövedelmezőbb célpontja a ...

Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az egész halászati gazdálkodást újra kell gondolni a legújabb kutatási eredmények miatt. A Bangori Egyetem legújabb kutatása kimutatta, hogy a nagyobb testű halak fogása rendkívül gyors változást eredményez az adott halállomány génállományában. A kutatók megállapították, hogy a nagyobb testű halak állományának csökkenése azt eredményezi, hogy az adott területen a halak mérete kisebb marad, és kevésbé termékennyé válnak. Sőt ez a változás már pár generáció után bekövetkezik.

A tudósok szerint ezek az eredmények jelentős hatással lesznek az egész világ halászati politikájára. A Kelet-Angliai Egyetem, a Nyugat-Indiai Egyetem, a Max Planck Intézet észak-walesi tudósokkal közösen ...

Egyre növekszik a feszültség Kína és Vietnam között a Dél-Kínai tenger halászati jogai kapcsán. Könnyen lehet, hogy a közeljövőben a két ország a hadihajóit is beveti a konfliktusba.

A vietnami kormány azzal vádolja Kínát, hogy az egyik vontatóhálós hajójukra tüzet nyitottak a kínaiak. Peking azonban tagadja a vádakat, elmondásuk szerint csak jelzőrakétákat lőttek a halászhajó felé. A kínai védelmi miniszter hozzátette, hogy a jelzőrakétákat azután lőtték ki, miután négy vietnami hajó a felszólítás után sem hagyta el a vitatott jogú Paracel-szigetek területét. A Paracel-szigetek földgázban és halban gazdag területek, Vietnam, Kína és Tajvan egyaránt igényt tart rá. 1974 óta azonban Kína ellenőrzése alatt áll.

...