Rendszeres olvasóim számára talán már nem újdonság a halászati partnerségi megállapodások, melyekről több esetben is írtam. Sok kritika éri ugyanis az Európai Unió nyugat-afrikai országokkal köttetett egyezményeit, melyek jogot biztosítanak az uniós hajóknak, hogy a távoli országok vizein kifoghassák azokat a halakat, melyekre a helyiek nem tartanak igényt, vagy nem képesek kifogni. Gyakran ez a valóságban nem így történik: az európai nagy, ipari halászhajók több helyen is a helyi lakosok elől viszik el a legfőbb fehérjeforrásukat .

Jelenleg Mauritánia ügye van terítéken. Messze a legnagyobb értékű halászati partnerségi megállapodás az EU és Mauritánia között 2012. július 31-én köttetett egyezmény, melynek keretében az első ...