Volendam eltűnő angolnái
Ahogy a nap lenyugszik Iljsselmeer csendes vizei felett, a turisták tömege szállja meg az éttermeket, hogy a helyi specialitást fogyasszák. Volendam kisvárosa hírnevét a finom és olajos húsú angolnának köszönheti.
Jaap Bond, 61 éves halász emlékszik még azokra az időkre, amikor még bőséggel volt itt angolna. „Tele volt itt angolnával a víz.” – meséli. „Jobb napokon akár egy tonnát is lehetett fogni naponta.” Jaap Bond élete során szemtanúja volt annak, ahogy a bőséges mennyiségű angolna szinte teljesen eltűnt Volendam vizeiből. Az angolnák védelme érdekében a holland kormány már csak 4 hónapban engedélyezi a halászatát. „A kisebb példányú angolnákat már Spanyolországnál és Franciaországnál kifogják, vagy éppen az Atlanti-óceánon, ahonnan érkezik.” – említi meg Mr. Bond. „Ezeket aztán haltenyésztő telepekre viszik felhizlalni. Ahogy elkezdődött a halak begyűjtése, úgy kezdtek el eltűnni innen.
Egyesek csúszósnak és nyüzügének tartják az angolnát, míg mások szerint a világ legegészségesebb étele. Azonban kutatások is kimutatták már, hogy Európa vizein drasztikusan csökkentek az állományai, és már a veszélyeztetett fajok közé tartozik. Sok európai országban még mindig hatalmas a kereslet iránta, és nagyon jó áron értékesíthető.
Volendamban sétálgatva belefutunk a Smit Bokkum füstölőbe, amit még 1856-ban alapítottak. Evert Smit az utolsó olyan ember itt, aki angolnafüstölésből próbál megélni. „Ez itt az utolsó hagyományos füstölőház, ami megmaradt Hollandiában.” – meséli. „Az angolnaállomány drasztikusan lecsökkent itt az elmúlt 5 évben. Körülbelül az 1%-a maradt meg annak, mint ami 20 évvel ezelőtt volt.”
Habár sokan európai angolnaként ismerik, az ívóhelyük valójában a Sargasso-tengeren található az Atlanti-óceán északi részén. Hogy miért, az máig rejtély maradt. A fiatal angolnák több ezer kilométert vándorolnak a golf áramlattal egészen Európáig. Itt üvegangolnákká válnak, felúsznak az édesvizekbe, ahol elérik az ivarérettséget, aztán később visszatérnek szaporodni a tengerbe. De a szennyezések, a gátak építése és a túlhalászat (főleg az üvegangolnák zsákmányolása Dél-Európa partjainál) mind-mind hozzájárultak az angolnaállomány drasztikus csökkenéséhez.
Volendamban a tudósok elkezdtek foglalkozni az üggyel. Andries Zwaga tengerbiológus egy angolnatenyésztő intézményt üzemeltet a városban. Hormoninjekciókat használ a vadon fogott angolnák ivaréretté válásához, aztán begyűjti az ikrákat és a spermákat, hogy angolnalárvákat hozzon létre. Elmondta, hogy a kutatói olyan anyagon dolgoznak, amely minél inkább természetessé teszi a fejlődési folyamatot. Azt is elmondta, hogy már közel állnak ahhoz, hogy a bébiangolnák számára kedvező tápanyagot fejlesszenek ki. „Európában ez lehet az első ilyen eset”- tette hozzá Andries Zwaga. „Európában sehol nem sikerült még az angolnalárvákat etetni. Japánban már sikerült, de ők nem természetes anyagokat használnak. Mi csak természetes anyagot szeretnénk kifejleszteni.”
Az angolnaállományok növekedése, a sikeres tenyésztés és etetés jelentős bevételt eredményezhet. „Az üvegangolnák ára kiemelkedően magas.” –meséli Mr. Zwaga. „Ahogy az elmúlt hónapokban hallottam, 3000 dollárnál többet is adtak kilójáért. Nagyjából 3000 üvegangolna tesz ki egy kilót, tehát egy üvegangolna 1 dollárt ér. Ez sok pénzt eredményezhet.”
A környezetvédelmi lobbiszervezetek szerint azonban ennek nem a pénzről kellene szólnia. Femke Nagel az amsterdami Greenpeace óceánkampányosa. „Nem a tudósoknak kell megérteniük, hanem neked egyszerűen nem kellene veszélyeztetett fajt fogyasztanod. Ez olyan, mintha orángutánt ennél.” – mondta Femke Nagel. A Greenpeace szerint az angolnák megvédésének egyetlen módja, ha befejezzük a halászatát. „Az ipar jelenlegi kezdeményezései egy fenntartható képet szeretnének mutatni, de valójában folytatni kívánják egy veszélyeztetett faj fogyasztását. Ezt be kell fejezni.” – folytatta.
Még ha sikerülnek is a tenyésztési kísérletek, akkor is még egy évtizedbe telik, míg elegendő angolna fog rendelkezésre állni. De addigra már az olyan halászoknak, mint amilyen Jaap Bond, fel kell hagyniuk a munkájukkal, mert a tengerekben már nem lesz angolna.
