Ha a luxuscsemegékre gondolunk, sokaknak a kaviár lesz az egyik, ami eszébe fog jutni. Ez az ínyencség leggyakrabban a tokfélék ikráiból készül, habár más halfajokét is szokták értékesíteni, például a kapellán lazac (Mallotus villosus) ikrájából készült termékkel is találkozni az üzletek polcain.

A tokfélék közé 25 faj tartozik, ezekből régebben több is megtalálható volt a hazai vizekben, azonban manapság már szinte csak a kecsege az egyetlen, amely szélesebb körben megtalálható. Szerencsére 2010-ben elindult egy program, amelynek célja az, hogy 2020-ra sikeresen helyreállítsák a Duna viza állományát. A program a Viza 2020 nevet kapta, és 2010. szeptember 19.-én 100 darab négyhónapos példányt útjára is engedtek a folyón. 2011 szeptemberében a Fekete-tengertől 18km-re az egyik Duna ágban a halászok kifogták az egyik jelölt vizát. Ez mutatja a program sikerességét, az 50cm hosszú hal sikeresen átjutott a Vaskapu I. és a Vaskapu II. vízerőmű rendszeren.

A tokfélék állománya világszerte jelentősen csökken, 13 faj tartozik a veszélyeztetett fajok közé, 2 pedig a kihalás szélén áll. A folyókra épített vízerőművek megakadályozták a tokhalakat abban, hogy eljussanak a megfelelő ívóhelyre. Ez a fő oka az állományuk jelentős csökkenésének. Emellett az illegális kaviárkereskedelem is nagy veszélyt jelent az állományukra.

A Természetvédelmi Világunió (WWF) jelentése szerint a román és bolgár illegális kaviárkereskedelem jelentősen aláássa a tokfélék túlélési esélyét a Duna vízgyűjtőterületén. 2000 és 2009 között 14 illegális kaviárszállítmányt foglaltak le, amiből 5 szállítmány (27,5kg) Bulgáriából, és 9 szállítmány (25kg) Romániából származott. Az Európai Unió vizein belül csak Bulgáriában és Romániában található számottevő tokhal populáció, és az itt megtalálható 6 fajból 5 veszélyeztetett státuszban van, és a tokhalak halászata be van tiltva. Elszomorító a 2 ország kormányának hozzáállása, ugyanis egyik sem jelentett be illegális kaviár kereskedelmet, habár az EU-ban többször is foglaltak le. 2011 májusában Bulgária betiltotta a tokhal halászatát, Romániában ez már 2006-ban megtörtént. 2011-ig igazából nem sok értelme volt a román betiltásnak, mert a halászok ugyanúgy halásztak tovább a bolgár oldalon, ahol még engedélyezett volt.

2007-ben Románia és Bulgária az Európai Unió tagja lett, így még nehezebbé vált az illegális kereskedelem lefülelése. A két ország fekvése miatt kaput képez a Kaszpi-tengerről érkező illegális kaviárkereskedelemnek az EU felé. Ugyanis a tenyésztett tokhalak kaviárja forgalmazható, ezért gyakran az illegális kaviárt úgy értékesítik, mintha bolgár haltenyésztésből származna. Radioizotópos vizsgálat során azonban több esetben is találtak a Kaszpi-tengerről származó kaviárt.

A tokhaltenyésztés egyre növekvő iparág a térségben, amely növelheti az illegális áruk „tisztára mosását”. Az Európai Uniónak ki kell bővítenie a kaviárkészítmények ellenőrzését, a vásárlók részéről pedig fontos, hogy soha ne vásároljanak jelöletlen kaviárt.