Karácsony környékén az ünnepi szokásnak köszönhetően jelentősen megnő a halfogyasztás. Az egy főre jutó 3,8kg/év nagy része ebben az időszakban kerül elfogyasztásra (Egyik ismerősömtől megtudtam, hogy ez alól Baja kivétel, ahol 32kg az egy főre jutó éves halfogyasztás, amellyel még a 22kg-os EU-s átlagot is túlszárnyalja.). Ebben az időszakban a szupermarketek kínálata is megnövekszik. Mégis melyik halat válasszam? A legtöbb magyar vásárló (és ez ugyanúgy érvényes egész Kelet-Európára is) az ár alapján dönt. Sándor Gyula, a Delforg kft., Magyarország egyik legnagyobb tengeri haltermékeket forgalmazó vállalatának ügyvezető igazgatója a Tudatos Vásárlók Egyesületének nyilatkozta, hogy „Azt a luxust, hogy a kereskedelem valamiért önként felárat fizessen, Kelet-Európában nehéz lenne elképzelni”.

Már itthon is több egyesület, szervezet foglalkozik azzal, hogy felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy melyik halat érdemes választani. Korábban én is közzétettem egy a Marine Conservation Society által készített összeállítást, amely azt mutatja, hogy melyik halfajt választhatjuk vagy kerüljük el, ha tudatosak akarunk lenni, és felelősnek érezzük magunkat a halállományok jövőjéért. Gyakran azonban megnehezíti a tudatos vásárló dolgát, hogy egyes termékeken semmilyen utalás nincs arra, hogy a csomagolás milyen halfajt is tartalmaz. Én ebben az esetben írni szoktam a forgalmazónak, hogy megkönnyítené a dolgunkat, ha latin névvel fel lenne tüntetve a hal fajtája. Sajnos már kétszer is találkoztam olyan termékkel, amelyen a forgalmazónál megadott e-mail cím nem működött. Én azt javaslom minden vásárlónak, hogy olyan halterméket ne válasszon, amelyről nem tudni, hogy milyen faj is valójában!

Van azonban a köztes állapot, mikor a csomagoláson azt olvassa az ember, hogy tőkehal. Egyes forgalmazók azt hiszik, hogy ezzel a meghatározással már kielégítették azt az igényt, amely a halfaj meghatározására szolgál. Mivel Magyarországnak nincsen tengerpartja, és tengeri halászati flottával sem rendelkezünk, ezért a magyar nyelvben nem is teszünk nagyon különbséget egyes fajok között. A tőkehalfélék családjába ugyanis sok faj tartozik bele, amelyeket a köznyelvben viszont egyszerűen tőkehalként nevezünk meg. Mivel egyes tőkehalfajok még egészséges állománynak örvendenek, míg más fajok szinte a kipusztulás szélén állnak (mint például az atlanti tőkehal), ezért nem kielégítő az az információ, hogy tőkehal. A kék puha tőkehal és az alaszkai pollock állományai még kielégítőek, addig az előbb említett atlanti tőkehal és a foltos tőkehal egyes állományai már veszélyeztetettnek minősülnek. Természetesen nem mindegyik vízterületen ugyanolyan állapotban vannak egyes fajok állományai, így a tájékoztatásnak a fogási területre is ki kell terjednie.

A múltkor a Tescoban "futottam bele" egy egyszerűen "tengeri halfilé néven futó termékbe, melynek a hátulján csak annyi meghatározást találtam, hogy tőkehal. A termék a Tesco saját forgalmazású terméke, így könnyedén tudtam véleményezni a weboldalukon. Tisztában vagyok vele, ahogy az írás elején is közöltem, hogy nagyon kevés vásárló dönt a halfaj szempontjából, de legalább akik tudatosan akarnak vásárolni, legalább a számukra legyen meg ennek a lehetősége. Én azt javaslom, hogy ne vásároljatok olyan terméket, amelyen nincs feltüntetve, vagy mint a tőkehal esetében csak rendkívül hiányosan a hal faja. A fogási területet pedig általában a FAO által kijelölt tengeri zónák szerint határozzák meg, innen beazonosítható, hogy honnan származik az adott hal.