Úgy tűnik, hogy a visszadobás csökkentésének, amit akár részleges betiltásnak is nevezhetünk, nem csak a buzgó környezetvédők örvendeznek, hanem a halliszt ipar is.

„A halliszt és halolaj kereslet sajnos nem egyezik meg a kínálattal, és ezt kompenzálhatja majd az, ami eddig visszadobásra került.” – mondta Andrew Mallison a Nemzetközi Halliszt és Halolaj Szervezet (IFFO) főigazgatója. Mallison hozzátette, hogy elsőként mindenképp közvetlen emberi felhasználás céljából kell hasznosítani a visszadobásra nem került halakat, de amelyeket például a túl kicsi méretük, vagy egyéb más okok miatt a piacon nem eladhatóak, azokból készülhessen halliszt és halolaj.

„A halliszt iránti kereslet rohamosan növekszik. Legfőképpen a fejlődő akvakultúra ágazat halainak etetése miatt, de más állati takarmányok előállítására is egyre nagyobb mennyiségben használják. Például a kínai sertésipar rakétasebességgel növekszik. A halolaj a benne található omega-3 zsírsav jótékony egészségügyi hatása miatt egyre kelendőbb árucikk.” – mondta Mr. Mallison.

Nagyjából 4,5 millió tonna hallisztet állítanak elő a világon évente, és körülbelül egymillió tonna halolajat, de ez nem elég a piac igényeinek kielégítésére. Ezért a takarmány-előállítók a hallisztet kevésbé hatékonyan emészthető és kevésbé egészséges összetevőkre cserélik. „Több bennük az omega-6 zsírsav, és kevesebb az omega-3.”

Manapság egyre több úgynevezett halfilézési melléktermékből (halfej, úszók, csontváz stb.) készül halliszt és halolaj. Az IFFO becslése szerint világszinten a halliszt-előállítás 30%-át a melléktermékek adják. A FAO becslése szerint 2021-re ennek az értéknek el kell érnie a 43%-ot.

Mallison hozzátette, hogy most az EU-n a sor, hogy tud e technikai segítségnyújtásban rendelkezésre állni a szállítás és tárolás területén.