A Bizottság jövőre növelné a kvótákat
Június 8-án az Európai Bizottság bemutatta azon javaslatát, hogy a 2013-as évre mekkora mértékű halászati lehetőségeket javasolnak. A dokumentum kidolgozása előtt a tagállamoknak és az érintett feleknek lehetőségük volt kifejteni a véleményüket.
A szöveg úgy fogalmaz, hogy a Bizottság eddigi erőfeszítése, hogy megszüntessék a túlzott halászatot, most kezd gyümölcsöt teremni. Jelenleg 20 olyan halállomány van az európai vizeken, amelyek nincsenek túlhalászva, míg 2009-ben csak 5 ilyen volt. A Bizottság javaslata szerint az elmúlt évek csökkentett teljes kifogható mennyisége lehetővé tette, hogy 2012-re egyes állományoknál megemeljék azt. Ez nagyjából 135millió euró extra bevételt eredményezett a halászati ágazatnak.
Ezek az adatok is jól tükrözik, hogy a tudományos javaslatok követése a teljes kifogható mennyiség kapcsán segít abban, hogy a halállományok helyreálljanak. Ennek az lesz az eredménye, hogy a halászok nagyobb fogásban és magasabb bevételben részesülnek, míg a halászat környezeti hatása kisebb lesz.
Ezek mindazt mutatják, hogy a Közös Halászati Politika reformja szükséges ahhoz, hogy ezeket a módszereket szélesebb körben, hosszabb távon és az EU döntéshozatalaival együttműködve valósítsuk meg. A túlhalászatnak nem tudunk úgy véget vetni, ha csak évről évre meghatározzuk a teljes kifogható mennyiségeket. Hosszú távú gazdálkodási tervek, teljesen a tudományos javaslatokon alapuló megközelítések és az olyan romboló módszerek, mint a pazarló visszadobás megszüntetése szükségesek a reformban.
Maria Damanaki, a tengeri ügyekért és halászatért felelős európai biztos az alábbit nyilatkozta: „Már most sok javulást tapasztalunk afelé, hogy véget vessünk a túlzott halászatnak, de még további extra mérföldeket kell megtennünk és elfogadnunk a Közös Halászati Politika reformját ahhoz, hogy a javulás hosszú távon garantálva legyen.”
A Bizottság álláspontja szerint a következő évben azoknál az állományoknál, amelyekre hosszú távú gazdálkodási terv van kidolgozva, a teljes kifogható mennyiségeket és a halászati erőkifejtéseket az elfogadott tervek szerint kell meghatározni. Azoknál az állományoknál, amelyeknél nincsenek ilyen tervek, a teljes kifogható mennyiségeknek a tudományos javaslatokon kell alapulnia, azzal a céllal, hogy 2015-re megszüntessük a túlzott halászatot, vagy akár korábban is, ahol ez lehetségesnek tűnik. Ahol nincsen javaslat, abban az esetben az elővigyázatossági elvet kell használni.
Javulás tapasztalható a halállományok tudományos felmérése kapcsán is. Míg 2009-ben 57 olyan állományra volt meghatározva teljes kifogható mennyiség, melynél nem volt tudományos javaslat, addig ebben az évben csak 10-12 ilyen állomány várható.
Az alábbi állományok az Atlanti-óceán északkeleti térségében már nincsenek túlhalászott állapotban:
Európai horgászhal (Lophius piscatorius) | Portugália és Spanyolország atlanti partjai |
Kék puha tőkehal (Micromesistius poutassou) | minden területen |
Közönséges nyelvhal (Solea solea) | Skagerrak, Kattegat és a Balti-tenger, Nyugati-csatorna, Kelta-tenger |
Foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus) | Északi-tenger, Rockall, Nyugat-Skócia |
Hering (Clupea harengus) | Északi-tenger, Balti-tenger, Botteni-öböl |
Fattyúmakréla (Trachurus trachurus) | nyugati területek, Kantábriai-tengertől az Északi-tengerig |
Szárnyas rombuszhal (Lepidorhombus whiffiagonis) | Portugália és Spanyolország atlanti partjai |
Norvég homár (Nephrops norvegicus) | Skagerrak és Kattegat, Északi-tenger, Nyugat-Skócia, Kelta-tenger, Ír-tenger |
Közönséges lepényhal (Pleuronectes platessa) | Északi-tenger |
Közönséges tőkehal (Gadus morhua) | Balti-tenger keleti része |
Tüskéscápa (Squalus acanthias) | Atlanti-óceán északkeleti része |
forrás: Európai Bizottság