Habár Magyarország utolsó az Európai Unióban a halfogyasztás terén, de karácsony körül egyre több háztartásban kerül az asztalra hal. A hazai édesvízi halak sajnos nem örvendnek túl nagy népszerűségnek, a legtöbb ember azért nem vásárol szívesen itthoni halfajtából, mert túl szálkásak. Persze vannak olyan fajok, mint például a süllő, amely nagyon kevés szálkát tartalmaz, de sajnos az ára sokkal magasabb a népszerűbb, de szálkásabb pontyhoz képest. Talán mégis van egy halfaj, amely nem túl szálkás, és megfizethető áron is hozzáférhető lenne.

Sok forgalmazó keresi az újabb egzotikus fajokat, de figyelmük szinte mindig messze tájakra esik. Van azonban egy itthon élő halfaj,amely eddig gazdasági szempontból nem került a halasok érdeklődési körébe. Ez a hal a sügér. Eddig eme hal csak a horgászat "melléktermékeként" vált ismertté, sok horgásznak okoztak eddig kellemetlen perceket a mélyre nyelt horogtű miatt. Sajnos a hazai vizekben nem nő meg túl nagyra, a tenyérnyi példányok már termetesnek számítanak. A sügér azonban bizonyos körülmények között nagyobbra is képes megnőni, Lengyelország egyes vizeiben nem ritkák a kilós példányok is. (A legnagyobb magyarországi sügér, amelyet Ámon Krisztián fogott ki 1988-ban, 1,87 kg-ot nyomott, hossza 37 cm volt. A legnagyobb 4,75 kg-os példányt Oroszországban fogták.) A hatalmas kiterjedésű Mazuri tavak híresek nagy testű sügérpéldányaikról. A lengyelek már korábban elkezdték a sügérek tenyésztését, és Magyarországon a Szabolcsi Halászati kft szeretné meghonosítani a tenyésztését. A lengyelek sokat segítenek, hogy a project sikeres legyen, emellett a gödöllői Szent István Egyetem is a segítségükre van a munkában.

Nagykállón, egy bérelt tavon már neki is álltak a halnevelésnek, tenyésztők reményei szerint másfél év alatt a halak 30 dekásra is megnőhetnek. Így leírva a 30 deka nem tűnik túl soknak, de a húsa szálkátlan, így nem olyan macerás a fogyasztása, mint mondjuk egy hasonló méretű kárászénak.

forrás: Szabad Föld