Már többször használtam ezt a retorikai szófordulatot, hogy halakat számolni sajnos nem olyan egyszerű, mint fákat. A halállományok becslése általában kétféle módon zajlik: akusztikus radarozással kombinált kísérleti halászattal, vagy pedig az egyszerűbb és olcsóbb technikai megoldást használva pusztán a halászati dokumentumokra támaszkodva. Higgyétek el nekem, hogy állományfelmérő kutatásokat végezni eszméletlen drága, és mivel a halállományok sok esetben közös erőforrásnak minősülnek, így nehéz ehhez megfelelő anyagi támogatásra szert tenni. Így legtöbbször marad a halászati statisztikák mélyébe való elmerülés.

Az egész pusztán egyszerű logikai elméleten alapul: ha egy halász azonos időmennyiséget és energiát ...

Szilárd Leó híres magyar atomfizikus arról volt ismert, hogy órákat képes volt a kádban tölteni és a fizikáról elmélkedni. Később biológiával kezdett foglalkozni, és azt mondta, hogy többet nem képes a kádban maradni, amint a biológiáról gondolkodik közben, folyamatosan el kell hagynia a fürdőt egy új tény után kutatva. Feltételezem, hogy a halászati menedzsmentben dolgozók sem nagyon fürödnek kádban. Természetesen mindenki elfogult a maga szakterületével kapcsolatban, de nem túlzás azt állítani, hogy a halászati menedzsment az egyik legkomplexebb tudomány a mai világban. Talán emiatt is van az, hogy számos esetben kudarcot vallottak.

De mi is a probléma a halászati gazdálkodás szabályozásával? A kilencvenes évekig a ...