Tiltakozzunk a japán delfinmészárlás ellen!
Idén szeptember elsején ismét a japán nagykövetségek elé vonulnak világszerte az emberek, hogy sikerüljön végre meggyőzni Japánt, hogy vessen véget a kegyetlen és értelmetlen delfinmészárlásoknak!
Mindenkit várunk Budapesten is a Japán nagykövetség elé!
Helyszín: Budapest XII. Zalai u. 7.
Időpont: 2013. szeptember 1, 11 óra
Az esemény Facebook oldala:
https://www.facebook.com/events/173532642819145/
A Facebookon az alábbi leírás olvasható az eseményről:
A horrorisztikus taijii delfinmészárlás halott és rabszolgává igázott áldozataira emlékezve tiltakozunk a 2013. szeptember 1. és 2014. február 28. között tervezett, szégyenletes delfinmészárlás és a hozzá kapcsolódó delfinrabszolgatartó-ipará
Taijii delfinmészárlás: tradíció? Könyörtelen kapzsiság!
A taijii delfinmészárlás létjogosultsága hivatalosan a “tiszteletet követelő”, japán “tradíción” alapszik. A gyilkosok mégis igyekeznek elrejteni a mészárlást az Öböl Őreinek precíz japán kamerái elől! A taijii delfinmészárlásnak semmi köze nincs a japán tradíciókhoz: a japán átlagemberek többsége nem tud arról, hogy mi zajlik ebben hírhedt faluban, és amikor szembesülnek a tényekkel, csalódottak, hogy kormányuk engedélyezi néhány tucat gyilkos számára, hogy beszennyezze országuk hírnevét!
A taijii delfinmészárlás nem történik a japán lakosság táplálékkal való ellátása céljából: Taijival ellentétben, az ország nagy részében, az emberek semmilyen formában nem fogyasztják a mérgező nehézfémekkel telített, és emiatt gyógyíthatatlan betegséget és születési rendellenességet okozó bálna- és/vagy delfintestet. De Taijiban is csak azokat a delfineket végzik ki, akikre a világ számos pontjáról ideérkező delfinidomárok nem tartanak igényt!
A taijii delfinmészárlást egyetlen igény tartja működésben, ez pedig nem más, mint a delfináruim-iparág! Egyetlen, delfináriumi használatra kiválasztott palackorrú delfin 2012-es forgalmi értéke elérheti a 250.000 USD-t, míg a különlegesebbnek számító fajok egyedeinek forgalmi értéke ennél jóval magasabb is lehet.
Taijiban a horror hajnalban kezdődik
Minden évben 09.01. és 03.31. közötti munkanapokon, a taijii delfinvadászok flottája kifutott, hogy a közelben vándorló delfincsaládokat beűzze az öbölbe és kezdetét vegye a horrorisztikus mészárlás. A hét hónapos vadászidény alatt akár 20.000 ártatlan delfin életét is kioltották.
Richard O’Barry és csapata által rejtett kamerákkal forgatott, leleplező dokumentumfilm, a 2009-ben Oscar-díjat nyert az “Az Öböl” hatására az áldozatok száma drasztikusan, kb. 2.000 főre csökkent. Azóta a www.seashepherd.org és a www.savejapandolphins.org önkénteseinek állandósult jelenlétének következtében a 2011/12-es szezonban sikerült tovább, kb. 800 főre redukálni a meggyilkolt delfinek számát.
Taijiban 12 delfingyilkos hajó üzemel, melyek munkásai minden hajnalban, ha az időjárás lehetővé teszi számukra, kihajóznak áldozat után kutatva. Az Öböl Őrei pedig rettegve rohannak egy magaslatra, hogy távcsővel kémleljék, sikerül-e az arra haladó delfineknek elkerülni a tragédiát, vagy egy újabb horror nap veszi kezdetét Taijiban. Amint a gyilkosok észrevesznek egy delfincsaládot, felveszik a terelő alakzatot, hálót feszítenek ki, és órákon át tartó üldözés kezdődik.
Az Öböl Őrei evolúciós fejlődést fedeztek fel 3 éves jelenlétük során, ugyanis azt tapasztalják, hogy a delfinek már elkezdik felismerni az ember teremtette vészhelyzetet és időnként sikerül kicselezniük a támadóikat. Ha egy delfincsaládot beűznek a hírhedt öbölbe, megjelennek a külföldi és a helyi delfinidomárok, a szépnek és egészségesnek tűnő, fiatal egyedeket kiválasztják delfináriumjaik számára, a többiekre könyörtelen kivégzés vár.
A gyilkosok, amellett, hogy paravánokkal és ponyvákkal próbálják megakadályozni, hogy újabb vérvörös felvételek készüljenek a taijii horror-öbölről, kifejlesztettek új kivégzési módszert, melynek lényege, hogy - a korábbi lefejezéssel ellentétben - a szerencsétlen áldozatok gerincébe ütnek egy fém rudat, lebénítva, de nem megölve a delfineket, majd a fémrúd helyébe fadugaszt ütnek, megakadályozandó, hogy minél kevesebb vér árassza el az öböl vizét. A folyamat részeként az agonizáló delfinek többsége a mészárszékre vontatás közben fullad meg saját vérétől. A hírhedt öbölbe űzött intelligens cetek kénytelenek átélni családtagjaik kivégzését, kénytelenek családjuk vérében úszni! És a tragédia részesei közül kerülnek ki a delfináriumok rabszolgái! A rettegéstől szorosan összetömörülő, vagy az éles szikláknak csapódó, kétségbeesetten menekülni próbáló delfinek agonizálása és vér szaga lemoshatatlanul rátapadt Taijira.
A delfináriumok és a taijii horror-öböl kapcsolata
A taijii delfingyilkosok vezetői, hogy a felelősséget megosszák a világ közvéleménye előtt a delfináruim-iparág vezetőivel – minden lehetséges fórumon hangoztatják a delfináriumokhoz fűződő, szignifikáns kapcsolatukat. Hiába is tagadnák a tényeket, hiszen bizonyított, a delfináriumok fokozott igényei kizárólag a vadonból elrabolt áldozatokkal pótolhatóak.
A természetben az ivarérett delfinek 12-15 hónapos vemhesség után, 3 évente hozzák világra kicsinyüket és akár 2 évig is szoptatják őket. Ha egy delfin elveszíti kicsinyét, a tragédiát csak családjának rendkívül aktív támogatásával tudja feldolgozni. A fogságban a delfineket mindennap idomítják, hogy elviseljék a mesterséges megtermékenyítés beavatkozását, és mivel a fogságban született delfinek túlélési rátája rendkívül alacsony, az újszülött hírét hetekig, sőt hónapokig titokban tartják, valamint a lehető leggyakrabban alkalmazzák a mesterséges megtermékenyítési procedúrát. Gazdaságosan működtetni csak egészséges genetikai állománnyal lehetséges, így alapvető szükségességű a delfináriumok számára a vadonból történő befogás. Az általuk mentségként citált, úgynevezett, “másodgenerációs”, azaz már delfináriumban született delfinállomány gyakorlatilag néhány év alatt összeomlana, ezért a delfin-showk bevételeinek biztos tudatában fizetik ki vadonból elrabolt áldozatok magas forgalmi értékét.
A természetben a delfinek élő halakkal táplálkoznak, antibiotikumoknak hírét sem hallják. Amint kiválasztják őket a delfinidomárok, azonnal tartályokba kerülnek és megkezdődik a mesterséges táplálás. Így idomítják a delfineket arra, hogy végrehajtsák az ostoba mutatványokat. A döglött, gyakorta fagyasztott halból álló táplálék nagy mennyiségben tartalmaz antibiotikumokat a mesterséges környezetben előforduló fertőzések megelőzésére és kezelésére, melyek a fogságba ejtéstől számítva, a hosszú órákon át tartó transzportáláson át, egészen a halálig elkísérik ezeket a szerencsétlen delfineket.
A delfináriumok és a természetes környezet antagonisztikus összeférhetetlensége
A természetben az intelligens delfinek egymással aktív társadalmi életet élnek. Életüket átszövi a barátság, szeretet, szerelem, de a harag és ellenségeskedés is, egyaránt. A különbség az, hogy a természetben az alárendelt egyednek van alkalma elmenekülni, míg a delfináriumok szúk medencéibe összekényszerített delfinek ezt nem tehetik meg. Az ő konfliktusuk mindig súlyos, sokszor végzetes kimenetelű.
A természetben a palackorrú delfinek általában napi 50 km-t, míg a kardszárnyú delfinek akár napi 160 km-t is megtesznek és akár 60 m-nél is mélyebbre merülnek táplálék után kutatva. Idejüknek kevesebb, mint 20%-át töltik a vízfelszín közelében. Nem létezik, mert gazdaságilag kivitelezhetetlen olyan méretű medence, amely képes lenne kiszolgálni, akárcsak a kistestű delfinek mozgásigényét. Természetesen a delfinárium tulajdonosok erre nem is tesznek kísérletet, hiszen paradoxon lenne a hatalmas medence, amelyben a kíváncsi látogatók nem érezhetnék kellőképp közelségben a delfineket, akiknek közelségéért kifizették a drága belépőjegy árat.
A delfináriumok tartályainak mélysége 4-11 m között mozog, átlagosan 7 m, szélessége és hosszúsága is hasonló paraméterekkel rendelkezik, amely a delfinek kifinomult echolokációs tájékozódó rendszerét az őrületig összezavarják.
A természetes környezetükben a cetek nem támadnak emberre, sőt rendkívül ritkán fordul elő, hogy véletlen sérülést okoznának. A delfináriumok fogságában élő delfinek gyakorta fordulnak idomárjaik ellen, okozva nem csak maradandó sérülést, de halált is. Ezek a balesetek természetesen csak akkor kerülnek nyilvánosságra, ha delfinshow-k közben történnek, ellenkező esetben a delfináriumok tulajdonosai eltusolják azokat.
A vadonban a cetek akár a 80 éves kort is megélhetik, akárcsak mi – emberek. Fogságban tartott egyedek esetében a 30 éves kor már ünnepelt ritkaságnak számit.
Egyre növekszik azoknak a delfinidomároknak a száma, akik belátták, milyen végzetes tragédiát is okoznak a delfináriumok a cetek ellen, és összefogtak, hogy együtt rántsák le a leplet a delfináriumok szégyenletes titkairól.