Júniusban az emberek általában nyaralni mennek Marokkóba. Sétálni a forróságba, beszerezni pár csecse-becsét a marrakeshi piacról. 13-án azonban egy delegáció kissé vaskosabb csecse-becséért tett utazást Afrikába.

Tavaly decemberben az Európai Unió felfüggesztette a halászati partnerségi megállapodást Marokkóval, főként azért, mert Marokkó illegálisan tartja megszállás alatt Nyugat-Szaharát, és a megállapodás jogait ezekre a területekre is kiterjesztette. Tegnapelőtt egy delegáció az Európai Parlamentből a nyugat-szaharai Dakhla városba érkezett nem hivatalosan, állítólag azért, hogy egy újabb halászati szerződés mellett lobbizzanak.

Dakhlai halászok azt állítják, hogy európai halászhajók a felfüggesztett megállapodás ellenére még aközben is halásztak a várostól 8km-re a tengeren, mialatt a delegáció a kikötőben volt. Szerintük a marokkói kormány szándékosan küldte őket vízre abban az időben, hogy az érkező vendégek ne vegyék észre őket a kikötőben. A politikusok amúgy is csak 15 percet töltöttek a parton, mialatt csak marokkói halászok tartózkodtak ott. Nem sokkal a delegáció távozása után a hajók ismét visszatértek a dokkba.

Az európai halászhajók kényelmi lobogó alatt tevékenykednek, különböző karibi országok felségjelzését használják.

A nyugat-szaharai halászok megpróbáltak találkozni az európai politikusokkal, de a marokkói hatóság nem engedélyezte ezt. A delegációnak még a szállása is egy katonai hotelben volt, ahol folyamatosan hatósági védelem alatt álltak. Még az utcára sem engedték ki őket felügyelet nélkül, a marokkói kormány szervezett számukra egy városnézést, de persze azt is szigorú védelem övezte.

Habár a védelem itt inkább arról szólt, hogy nehogy elkóboroljanak az érkezők valamerre, vagy beszélgessenek valakivel, és kiderülne a turpisság. Tisztára mint az amcsi filmekben, mikor a csávó folyamatosan kedveskedik a csajnak, csak nehogy elmenjen a mosdóba, ahol esetleg fény derülne egy-két rejtegetni való dologra.