Ha valaki követi az interneten a  Sea Shepherd bálnavédő szervezet tevékenységét, vagy nézi őket az Animal Planet-en a Whale wars című sorozatban, az tisztában lehet vele, hogy a japán bálnavadászok hogyan vadásszák le a bálnákat a Déli-Óceánban. Azonban a világon nem csak a Déli-Óceánon, és nem is csak a japánok zsákmányolnak bálnát.

Habár az 1986-os bálnavédelmi törvény szerint tilos a kereskedelmi bálnavadászat, de sajnos a rendszerben maradt pár kiskapu. Ezt használják ki a japánok is, akik kutatási célra hivatkozva évente 900 bálnát zsákmányolnak (vagyishát ennyi a meghatározott kvótájuk, de a Sea Shepherd eredményes akcióinak köszönhetően az utóbbi években ezeket nem sikerült teljesíteniük).

Úgy tűnik Dél-Korea is megtalálta a saját kiskapuját. 1986 óta Dél-Korea is tiltja a kereskedelmi bálnavadászatot. Ez alól egy kivétel létezik: a halászat során véletlenül hálóba akadt, vagyis nem kívánt mellékfogásként zsákmányolt bálnákat, amelyeket a sérülések miatt már nem lehet visszaengedni, azok a belső piacon értékesíthetőek. Bár a nemzetközi kereskedelme tilos, de Dél-Koreában is értékes árunak számít a bálnahús. Egyes környezetvédelmi csoportokban az utóbbi időben felmerült a gyanú, hogy ezek a véletlen fogások talán nem is olyan véletlenek. Ennek a fogalomnak nevet is adtak, ez az ún. szándékos mellékfogás (angolul: deliberate bycatch). Gyakran előfordul, hogy szándékosan hagyják a bálnát a hálóban kifulladni, ahelyett, hogy kiszabadítanák. Az adatok mindezt alátámasztják, a világon mellékfogásként zsákmányolt cetfélék 33%-át Dél-Korea produkálta.

Ez a fajta üzlet nagyjából a 90es évek közepén vette kezdetét. A Dél-Koreai Tengerügyi és Halászati Minisztérium adatai szerint 1994-től jelentősen növekedett a csukabálna fogása halászati melléktermékként:

A további években ez a szám még jobban megemelkedett. A koreai parti őrség szerint 2007 és 2009 között évente 660 csukabálnát zsákmányoltak a halászok. A bálnahús piaci ára 2006 és 2010 között viszonylagosan alacsony volt, ez annak volt köszönhető, hogy a kínálat meglehetősen stabil volt. Sajnos a stabilizálódó piac miatt megjelentek az illegális bálnavadászok is, akiknek halászhajóik már speciális eszközökkel is fel vannak szerelve. Habár a legtöbb koreai egyetért és üdvözli a bálnák védelmét, de a bálnavadászat és a bálnahús fogyasztás kulturális tradíciója a népnek, így az igény mindig megmarad rá.1962 óta állnak rendelkezésre adatok a dél-koreai bálnavadászatról, a 60as és 70es években a bálnavadászat még a part menti vizeken zajlott. Ezen adatok szerint 1962 és 1986 között 13734 csukabálnát zsákmányoltak.

Egyes kutatók szerint több módja is lenne annak, hogy csökkentsék a kereskedelmét, például a bálnahús értékesítését jelentősen megadóztatni, vagy még jobb megoldás, ha az olyan halászati eszközök vásárlását támogassák, amelyek segítenek elkerülni a nem kívánt mellékfogást.