1963-ban sok minden történt. Lelőtték J.F. Kennedy elnököt, életbe lépett az atomrobbantási kísérleteket tiltó egyezmény, Martin Luther King elmondta a híres "Van egy álmom." kezdetű beszédét. És ugyanebben az évben telepítették be a busát Magyarországra. Talán nem ez volt Martin Luther King álma.

A Balatonba 1973-ban került betelepítésre abból a célból, hogy megakadályozzák a tó túlzott elalgásodását. A 70es években rendkívül elszaporodtak a mikroorganizmusok, és a tó algásodni kezdett. A halak táplálékellátása szempontjából ez kedvező volt ugyan, de a fellendülő turizmus miatt döntöttek úgy a "fejesek", hogy a Balaton vizét meg kell tisztítani tőlük. A busa lett kiválasztva erre a feladatra, ugyanis a hazai halfajok között nem volt egy olyan sem, amely kellően hasznos lett volna a eutrofizáció elleni küzdelemben. A busa ugyanis planktonevő, egyformán fogyasztja az állati és növényi eredetű planktonokat is. A telepítését 1982-ben be is fejezték, ennek ellenére jelentős mennyiségben található még ma is a Balatonban.

Horgásztatással lehetetlen az állományukat szabályozni, ugyanis a csalit nem veszi fel. Egy technoplankton néven ismert technológiával próbálják fogni őket, amely úgy működik, hogy az üres horog felett egy parafadugó szerű "töltettel" ellátott etetőkosarat szerelnek. A vízbe érkezés után a "parafadugó" kiolvad, és egy planktonfelhőt képez a horogtű körül. A busa a planktont beszippantva a horgot is a szájába juttatja. Ez a fajta módszer sajnos nem hozott olyan látványos eredményt, ami az állományukra jelentős hatással lett volna.

A halászok is nagy bajban vannak a zsákmányolásuk során, ugyanis van egy olyan tulajdonságuk, hogy képesek magasra kiugrani a vízből,és egyszerűen átugorják a halászok hálóját. Ezt jól illusztrálja az "Extrém horgászok" című sorozat "Megszállók" című epizódja, amely a Mississippi folyóban elszaporodott busákat mutatja be. A folyóba véletlenül kerültek bele, egy árvíz következtében egy környékbeli haltenyésztésből szabadultak ki a folyóba. Azóta óriási károkat okozott a folyó ökoszisztémájában, mára már a teljes állomány mintegy 80%-a busa. Szinte teljesen kiürítették a folyó planktonállományát, így éhhalálra ítélve a folyó eddigi lakóit. A halászok attól rettegnek, hogy az invázió eléri a Michigan tavat, amely hazavághatja az USA halászatát. A műsorban jó látható, hogy a halak úgy ugrálnak ki a vízből mint a pattogatott kukorica, hálóval szinte lehetetlen megfogni őket. Egyes leleményes horgászok már otthon barkácsolt speciális "horgásznyíllal" lövöldözik a kiugráló halakat. A probléma fajsúlyát mutatja, hogy az északi folyószakaszon már inkább megmérgezték a vizet, hogy a busák ne érjék el a Michigan tavat.

Valahogy így kell elképzelni a busainváziót:

A balatoni halászok is szeretnének megszabadulni az "ázsiai pontytól." Ugyanis táplálékkonkurenciája a halivadékoknak. Egyes becslések szerint a Balaton halállományának 30%-a busa. Egy nap akár a testsúlyával megegyező mennyiségű planktont is képes elfogyasztani. Állományának ritkítása azért is nehéz feladat, mert a fogott példányok nehezen értékesíthetőek a piacon. A hazai halfogyasztásban is főleg a tengeri halak jellemzőek. A parti sütödék nagy részében hekkhalat árulnak. A busa húsa viszont nagyon egészséges, omega 3 zsírsavat tartalmaz.

  A Balatoni Halászati Zrt. tavaly indított egy kampányt, hogy népszerűsítse a busa fogyasztását az országban. Ezt úgy próbálják elérni, hogy kedvező, önköltségi áron forgalmazzák a Balaton környékén a busát a lakosok, turisták, sütödék számára, és később ezt kiterjesztik az ország teljes területére is. Emellett a honlapon keresztül sok érdekes recepttel is ellátják az érdeklődőket, ugyanis a busából is készíthetőek finom fogások. Az egész kampány egy nyereményjátékkal párosul, amelyben díjazzák a legtöbb busát fogyasztó, vagy éppen a legjobb busareceptet beküldő személyt. Ha már mindenki csak pár kilónyit elfogyaszt ebből a halból, már az jelentős mértékben hozzájárul a Balaton őshonos állományának fennmaradása érdekében.

Nem a busa az egyetlen faj, amely egy ésszerűtlen betelepítés miatt okoz károkat a hazai állományokban. Gondoljunk csak az angolnára, a törpeharcsára, vagy akár a naphalra. Manapság pedig új halfajt szeretnének népszerűsíteni az országban: Jászkíséren ugyanis a barramundi néven ismert ausztrál halfajt tenyésztik intenzív tartásban, és erőteljesen lobbiznak azért, hogy Magyarországon nagy gazdasági potenciál rejlik ebben a halban. Na de erről majd egy későbbi írásomban beszámolok.