A kisipari halászat és a civil közösségek 160 csoportjának képviselői találkoztak Brüsszelben, a célból, hogy az Európai Unió kezelje fontos szereplőként a kisüzemi halászokat, mivel ők a legkevésbé károsak a tengeri környezetre nézve. 

„Rengeteg halász gyűlt össze a mai napon az Európai Parlamentnél, ami hűen tükrözi, hogy komolyan gondoljuk a kérdést.” – nyilatkozta Jerry Percy, a New Under Ten Fishermen’s Association egyik tagja.  Az egyesület neve arra utal, hogy olyan halászokat fog össze, akik 10méteresnél kisebb halászhajóval rendelkeznek.
    Az EU 17 országából 160 szervezet írta alá azt a nyilatkozatot október 11-én, amely a Közös Halászati Politika jövőbeli reformjának a kisüzemi halászokra gyakorolt hatására kíván reagálni. Sok halász személyesen találkozott Európa Parlamenti képviselőkkel, vagy éppen Maria Damanakival, és volt olyan is, aki konkrétan az Európai Tanács elnökségével is beszélt.
    A part menti kisipari halászatnak sokkal kisebb hatása van a tengeri ökoszisztémára nézve, mint a nagy ipari flottáknak. Szezontól függően változtatják halászati módszereiket, nem használnak romboló metódusokat. Gazdasági és szociális szempontból is fontos a fenntartásuk a helyi közösségekre nézve.
    „A nyilatkozat kitér arra, hogy Európában nem csak egy halászati szektor, a nagy üzemi halászat létezik, hanem ennél sokkal szélesebb a paletta. Nekünk, politikusoknak el kell döntenünk azt, hogy kinek adunk jogot a halhoz. A jelenlétetek jól mutatja, hogy vannak, akik ezt az elosztást felelősségteljesen kezelnék.” – szólalt fel Raül Romeva i Rueda Európa Parlamenti képviselő a találkozón.
    Pár nappal ezelőtt a New Economic Foundation (Új Gazdasági Alapítvány) napvilágra hozott egy jelentést, amely szerint a kopoltyúhálók használata (ilyet használnak főleg a kisipari halászok) jóval kedvezőbb a társadalom számára a jövedelem, a foglalkoztatottság, a támogatások, és az üvegházhatású gázok szempontjából, mint a nagyüzemben használt vonóhálók.