Gyakran a halászati gazdálkodás képes megmutatni nekünk, hogy a természetben mennyire minden mindennel összefügg. Sokáig vakarták a fejüket a halászati kutatók akkor, amikor a balti-tengeri kvótákat kellett meghatározniuk.

A Balti-tenger kereskedelmi halászata legfőképp 3 fajon alapszik. Ezek pedig a közönséges tőkehal, a hering, és a sprotni. 2010-ben a fogások 94%-át ez a három faj tette ki. Az elmúlt években a tudományos alapokon meghatározott kvóták azonban évről évre kudarcot vallottak. Történt mindez annak köszönhetően, hogy eme három faj élete teljesen egymásra van utalva. A történet nagyjából úgy néz ki, hogy a fiatal tőkehal megeszi a ...

Az Oceana elnevezésű tengervédelmi szervezet szerint a Balti-tenger legtöbb halállománya rosszul van kezelve, többek között a tengeri pisztráng, a közönséges lepényhal, a sima rombuszhal, a nagy rombuszhal állománya.

2011. szeptember 15-én mutatta be az Európai Bizottság a 2012-es a Balti-tengeri halakra vonatkozó teljes kifogható mennyiségi javaslatát. Az Oceana sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy azonnal állítsák meg a vörös listán szereplő és a fenyegetett fajok halászatát a Balti-tengeren. Emellett az olyan fajoknál, amelyeknél hiányosak a tudományos adatok, azoknál az elővigyázatossági megközelítés elvét kellene alkalmazni. Míg nagyjából 50 különböző halfajt halásznak a Balti-tengeren, addig a teljes kifogható ...