Fjord fókusz, avagy kirándulás a fehér homok városába
Tegnap kihasználva a szabadnapot, ismét egy kis kirándulásra adtuk a fejünket. Most nem lőttünk olyan messzi álmokat, mint a múltkor Hamburggal tettük, éppen csak a kedves kis Ringkobing fjordunknak a másik oldalát vettük célba.
Kissé csalóka a fjord elnevezés, mivel vize nem a tengerből ered, hanem valójában egy édesvízi tó vize keveredett az idők során az Északi-tenger vizével, így ún. brakkvizes területnek számít, a fjord sótartalma is jelentősen eltér az egyes részein. A délkeleti része szinte teljesen édesvízi, míg a tenger felé haladva folyamatosan növekszik a sótartalma. Emiatt a halfaunája is változatosságot mutat, a teljesen édesvízi életet élő csukától kezdve, a táplálkozás céljából bemenekülő tengeri heringeken át bőséges paletta szolgál a horgászok, halászok és a biológusok számára. Mélysége alig éri el a 2-3 métert, és a tenger által szállított hatalmas mennyiségű homoktömegek miatt már bezárult volna teljesen, azonban kereskedelmi okokból folyamatosan kotorják a medrét az egyetlen kis szűk bejáratánál.
Még mielőtt Dániába érkeztem, tettem egy rövid kis kirándulást a google street view-n, és már ott bámulatba ejtett, hogy ezen a kis keskeny, a fjordot a tengertől elválasztó nyúlványon van egy település. Tegnap ide tartott az utunk, a „fehér homok” városába, vagyis Hvide Sande-ba. Maradt a jól „bevált” stoppolás, mint utazási eszköz, most azonban szerencsére kényelmesen megérkeztünk. A végén a városba vivő kedves néni még egy kis betekintést is adott nekünk a városka életébe az elbeszélései során, kicsit panaszkodott, hogy már szinte teljesen eltűntek a kis halászhajók, a nagy; ipari hajók nem adnak teret a helyi közösségi halászoknak. Közöltem vele, hogy ez a tendencia sajnos az egész világban zajlik. Mesélte, hogy már a reggeli halaukció sem a régi, korábban még tele volt a csarnok hallal, nyüzsögtek, zajongtak az eladók és a halra váró éttermesek, árusok, mostanában azonban már csak monitorok sorakoznak bent, és a halakat az interneten keresztül már akkor eladja a halász, amikor még csak a kikötő fele tart a hajójával.
Hvide Sande egy fiatal település, a kereskedelmi halászat hívta életre az 1910-es években. Jelenleg nagyjából háromezer ember lakja, a települést pedig északi és déli részre szeli a fjord bejárata. A két városrészt egy híd köti össze, ahonnan a horgászok tömege várja csillogó csalikkal a fjordba besurranó heringállományokat. „Rajzás” esetén lehet is fogni belőlük szép számmal, az ott töltött rövid idő alatt nem egyszer láttam, hogy a három horoggal felszerelt szerelék mindhárom horgán ficánkolt egy-egy hal.
Azonban nem csak a horgászok várják itt a bejáratnál a heringeket, hanem a fókák is. Elképesztő volt látni, ahogy a szürkén csillogó testű borjúfókák fel-le bukdácsoltak a vízből, néha egész közel merészkedve a horgászokhoz. Mi, és sok más arra járó turista ámulattal figyelte vízi sziluettjeiket. Sajnos azonban nem mindenki örül ezeknek a jószágoknak. A halászok az elmúlt években többször is panaszkodtak a kormánynál, hogy jelentős problémákat okoznak nekik az egyre inkább túlszaporodott fókák állománya. A statikus hálókat gyakran átrágják, hogy a bent lévő halakból lakomázzanak. A huszadik század elején szinte a kipusztulás szélére vadászták a borjúfókákat Dánia vizein, létszámuk alig érte el a kétezret, míg mára már, becslések szerint nagyjából 16 ezer főt tehet ki a populációjuk.
Ami örömteli a természetnek és annak kedvelőinek, az kevésbé örömteli a halásznak. „Félre akarjuk söpörni a problémát, mondván a fókák milyen aranyos élőlények. Persze, olyan, mint a katicabogár: egészen addig aranyos, amíg nincsen túl sok belőlük, és nem kezdenek el kárt okozni nekünk.” – meséli Lone Lonklindt, a Radikale párt szóvivője,aki nem mellesleg a parlament környezetvédelmi bizottságának a tagja is.
A Dán Környezetvédelmi Társaság (The Danish Society for Nature Conservation) nem ért egyet azzal, hogy a fókák lemészárlása lenne a megoldás a problémára. Szerintük egy olyan stratégiát kéne kidolgozni, ami csökkenti a konfliktust a halászok és a fókák között. Másrészről a borjúfóka nemzetközileg védett faj, így nem engedélyezheti a dán kormány olyan könnyen a mészárlásukat.
Ja, és ugyanitt: osztriga eladó :)