A február 6-i történelmi szavazás után a héten Európa halászati minisztereire került a sor, hogy bebizonyítsák, hogy kiállnak a túlhalászat és az adóeurók elpocsékolásának megszűntetése mellett, vagy engednek az ipari lobbi nyomásának.

A szerda reggelbe nyúló tárgyalássorozat után a pohár félig kiürült, de félig azért tele maradt. Már az Európai Bizottság által elkészített Közös Halászati Politika reformjavaslatának bemutatásakor lehetett tudni, hogy a legkritikusabb rész a visszadobás tilalmának bevezetése lesz. Hiába tette le a voksát az Európai Parlament a minden fogás kötelező partra szállítása mellett, a mostani tanácsülés abban egyezett meg, hogy fokozatos bevezetés mellett 7%-os visszadobás legyen engedélyezve. A fokozatosság azt jelenti, hogy az első két évben 9% lehessen engedélyezve, utána két évig 8%, és utána jöhet a 7%. Az Európai Bizottság 2009-es fogási statisztikáit alapul véve a 7% mintegy 355ezer tonna halat jelent.

A halászati miniszterek tanácsa arról is döntött, hogy eltörölje a tagállamok közötti 5%-os átruházható kvóták javaslatát.

A tárgyalások során úgymond két nagy blokkba tömörültek az országok delegáltjai: az egyik csoport volt az északi országok és a tengerparttal nem rendelkező országok csoportja, amelyek pár kivételt szerettek volna a visszadobás tilalma alól, míg a másik csoportban levő nagyrészt mediterrán országok képviselői a minél későbbi bevezetését, és a minél több kivételt tartalmazó visszadobás mellett hadakoztak. A spanyolok, franciák és portugálok főleg a parttól távol halászók számára szerettek volna mentességet kiharcolni, hivatkozva arra, hogy költséges lenne a nem kívánt fogások tárolása és partra szállítása.

Az ír elnökség keményen harcolt azért, hogy a mostani ülésen mindenképp szülessen döntés, hogy végre meg lehessen kezdeni a Parlamenttel a tárgyalásokat, mivel Simon Coveney ír halászati miniszter már korábban kijelentette, hogy a júniusban, a ciklusuk végére szeretnék elfogadtatni az új Közös Halászati Politikát.

Szerda reggelre egyedül a svédek nem szavazták meg a megállapodást. Eskil Erlandsson, a svéd halászati miniszter nyilatkozta, hogy azért nem szavazták meg, mert szerintük ez a javaslat nem elég nagyratörő, így sok kiskapu marad a rendszerben, emiatt csak a teljes tilalom lett volna elfogadható. A britek is a teljes tilalom pártján álltak, de szerintük mér ez is egy nagyon kedvező lépés a jó irányba.

Ulrike Rodust, a reformjavaslat jelentéstevője már kevésbé örült a döntésnek: „A 7%-os mentesség nem mentesség, hanem kiskapu. Egyes tagállamok egyszerűen nem akarnak változtatni. El nem tudom képzelni, hogy a Parlament ezt el fogja fogadni a soron következő tárgyalásokon.”

Március 19-én kezdődnek a „trialógus” tárgyalásai, vagyis ahol a három nagy EU-s intézmény, a Bizottság, a Parlament és a Tanács delegáltjai összeülnek és közösen tárgyalnak a meghatározott megegyezésekről.