Aki követi a Közös Halászati Politika reformfolyamatát, az tisztában lehet azzal, hogy egyes országok vezetői milyen irányba szeretnék terelni az egész Európai Unióra kiterjedő halászati szabályozás irányát. Tudjuk jól, hogy a spanyolok az egyik legnagyobb gátja a környezetvédelmi intézkedések bevezetésének, mint amilyen például a „legnagyobb fenntartható hozam” elve, vagy a visszadobás tiltásának kérdése. Tudjuk, hogy a tengerrel nem rendelkező országok az akvakultúra számára szeretnének több támogatást, míg az ipari halászflottákat felvonultató nemzetek a hajóikat szeretnék korszerűsíteni a halászati alapból. Igazán azt nem tudjuk, hogy mit szeretnének maguk, a kis halászok.

A Greenpeace ezért nemrég úgy határozott, hogy összehívja a őket Európa fővárosába, Brüsszelbe, hogy végre ők is hallassák hangjukat. Az eseményre aztán múlt hétvégén, november 18-19-én került sort, ahová kilenc országból érkeztek a meghívottak, férfiak-nők egyaránt. A kongresszus szándékosan lett a hétvégén megtartva, hogy a halászoknak ne kelljen a munkájukat félbehagyni hétköznap, és nyugodtan, kényelmesen el tudjanak utazni Európa másik pontjára. A legtöbben Nagy-Britanniából érkeztek: kilenc halász is képviseltette magát a szigetországból. Sokaknak még kissé idegen volt a szerep, hogy egy pódiumon, tolmácsolással kell az összegyűlteknek beszélni az aggodalmaikról és az ötleteikről. De ami mindvégig tapasztalható volt, hogy sokkal több a közös a kontinens különböző tájairól érkező kis, kétkezi halászokban, mint amin vitatkozniuk kellene, és sajnos mindannyian alul vannak reprezentálva az országukban vagy EU-s szinten egyaránt.

Az eltérő prioritásokat félretéve a halászok megegyeztek abban, hogy az európai halászati szabályozásoknak

1. garantálnia kell, hogy az kapjon több jogot a halászathoz, aki fenntarthatóan tevékenykedik.
2. csökkentenie kell jelenleg fennálló túlzott flottakapacitást, miközben a kis környezeti hatással dolgozó, kétkezi halászok munkáját meg kell védenie
3. meg kell szüntetnie a káros támogatások rendszerét, valamint a fenntarthatatlan és romboló halászati módszereket
4. helyre kell állítania a tengerek állapotát Európa-szerte, és a világ többi részén is

„Olyan egészséges tengereket szeretnénk hagyni örökségül, ahol kevesebb a halász, de jobb halászni. Ma egy olyan üzenetet küldtünk a minisztereinknek és az EP képviselőknek, hogy most már nem hagyhatják figyelmen kívül a természet törvényeit, a halállományok helyzetét, és a kis halászok szerepét.” – nyilatkozta Anne-Marie Vergez, francia halásznő.

„A halászati tevékenység mindenfele növekszik, különösképp a nagy ipari halászhajók száma. Az új halászati szabályozásnak kezelnie kell ezt, és csökkentenie kell a hajók számát, ahol túl sok van, és emellett a kisebb környezeti terheléssel tevékenykedő halászoknak kell több hozzáférést biztosítani.” – mondja Luis Rodriguez, galíciai kétkezi halász.

„A tenger nem egy ipar. Saját szabályai vannak. Ha folytatjuk a jelenlegi tevékenységet, hogy több halat fogunk ki belőle, mint amennyi fenntartható lenne, akkor csődbe visszük őt és a saját ágazatunkat is. A kis léptékű halászati tevékenység nagyobb gazdasági értéket teremt a helyi közösségek számára, mint a romboló halászati módszerek. A válság idején a kormányoknak és Európának a felelős halászatot kell támogatnia, ahelyett, hogy a túlhalászatba pumpálnák bele az elvesztegetett pénzt.” – meséli Dimitris Zannes, görög kis halász.

„A halászat egy életforma, amit a kis halászok generációk óta követnek, és még soha korábban nem voltak annyira fenyegetett helyzetben, mint most. Habár nem a kétkezi halászok okozzák, de a túlhalászat mégis a túlélésüket veszélyezteti. Nem a kis környezeti hatással járó halászhajóknak kellene felhagyniuk a tevékenységükkel, akik közvetlenül látják el hallal a helyi közösségeket.” – tette hozzá Jerry Percy, brit kis halász.

Az elfogadott deklarációt aztán eljuttatják a politikusoknak és a szakértőknek is egész Európa szerte. A találkozót követően Maria Damanaki, az Európai Unió halászati és tengerügyi biztosa személyesen vette át a deklarációt.És úgy tűnik, hogy ez a hétvége csak valaminek a kezdete volt. A halászok ugyanis ígéretet tettek arra, hogy a jövőben nekilátnak a közös gondolkodásnak, az ötletek megosztásának egymás között, hogy még nagyobb dolgok süljenek ki belőle. Ez csakis rajtunk, állampolgárokon múlik, hogy milyen jövőt is szeretnénk látni. A konferencia záróbeszéde meg is adta erre a kis halászok válaszát: „Nekünk hinnünk kell egy jobb jövőben.”