Az Európai Bizottság elfogadta azt az akciótervet, mely a vízmadarak halászhálóba gabalyodását igyekezne csökkenteni. Kutatási bizonyítékok igazolják, hogy nagy számban esnek vízimadarak a halászhálók áldozatává, beleértve olyan fajokat, mint az albatroszok, viharmadarak, vészmadarak, alkák, kacsák és búvármadarak. Az eddigi intézkedések nem bizonyultak hatékonynak arra irányulva, hogy a vízmadarak védelme érdekében csökkentsék a hálóba gabalyodásukat.

Az új akcióterv olyan intézkedéseket dolgoz ki, mely a lehető legalacsonyabb szintre igyekszik csökkenteni a vízimadarak nem kívánt mellékfogását. A tervezet fő fókusza a horogsoros és a rögzített hálós halászat, ezeken a területeken a legmagasabb ugyanis a nem szándékolt fogásuk, de az erszényes kerítőhálók és a vontatóhálók is szerepelni fognak a tervezetben.

Nagyjából 30 különböző megvalósítási akciót említ a terv, melyek között vannak kötelezőek és fakultatívak is. A szabályozás minden európai uniós halászhajóra vonatkozni fog, függetlenül attól, hogy Európa vizein vagy azon kívül tevékenykednek, továbbá olyan nem uniós hajókra, melyek az Unió vizein halásznak. A tervezet a folyamatban levő Közös Halászati Politika reformjának céljaira és elveire alapul: ökoszisztéma-alapú gazdálkodás, és regionális megközelítés, hogy a tagállamoknak és a gazdálkodóknak minél szélesebb hatókör és felelősség legyen biztosítva.

„Jelenleg egy platformként tekintünk a cselekvési tervre, mely egy tiszta és átfogó képet ad a jelenlegi helyzetről és arról, hogy milyen hatékony és koherens intézkedések szükségesek a vízimadarak nem kívánt mellékfogásának csökkentésére.” – nyilatkozta Maria Damanaki, az Európai Unió halászat és tengerügyi biztosa.

Rövid távú akciótervek:

-          azonnali halászati gazdálkodási intézkedések bevezetése a speciális védelmi területeken, melyeket a Madár keretirányelvben határoztak meg.

-          Halászati monitoring tevékenység kiterjesztése az olyan területekre, ahol kevés információ áll rendelkezésre a vízimadarak nem szándékolt mellékfogásáról.

-          Csökkentési intézkedések bevezetése, mint például különböző akusztikus vagy látható madárelijesztő eszközök használata

-          Kutatásokat végezni azzal kapcsolatban, hogy melyek a hatékony eszközök legfőképpen a rögzített hálók használata esetén.

Hosszabb távon egyesíteni kell a csökkentést szándékoló eszközök használatát és a monitoring rendszerek tevékenységét egy keretmunkába, továbbá hatékonyabb adatgyűjtéseket kezdeményezni, ezekhez forrásokat szerezni az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból (ETHA).

Egyes intézkedések EU szinten megvalósíthatóak, míg másokhoz a tagállamok vagy a regionális halászati gazdálkodó szervezetek önkéntes szerepvállalása szükségeltetik. A sikeres cselekvésekhez azonban a tagállamokon kívül a civil szervezetek, és a halászati szervezetek hozzájárulására is szükség van.