A New Economics Foundation nevű alapítvány február 10.-én mutatta be a legújabb tanulmányát, amely szerint a rossz gazdálkodási folyamat a halállományokkal a munkaerő-piac és a bevételek csökkenésével jár és a jövőben még inkább veszélyezteti a halászok megélhetését.

Az alapítvány átfogó kutatások alapján az alábbi következtetésekre jutott:
- Ha 43 halállományt a „Legnagyobb fenntartható hozam” megközelítés elvén halásznának, akkor az nagyjából 3,53 millió tonna plusz fogást eredményezne, amely körülbelül 160 millió európai lakosnak elegendő lenne 1 évre. A legnagyobb fenntartható hozam (Maximum
sustainable yield – MSY) azt az optimális fogásmennyiséget jelenti, amely egy halállományból évről évre kifogható anélkül, hogy veszélyeztetné annak jövőbeni
megújulási képességét.
- A megújuló állományok értéke elérné a 3,2milliárd eurót évente. Ez körülbelül 1,8 milliárd euró hasznot hozna az Európai Uniónak évente, amely háromszor nagyobb, mint az éves halászati támogatások.
- A megújuló állományok 100790 új munkahelyet teremtenének, amelyből körülbelül 83ezer az EU27-ben keletkezne (31%-al több, mint a jelenlegi foglalkoztatottság az EU-ban a halászati ágazatban).
- A leginkább túlhalászott fajok:
    - Közönséges tőkehal (Gadus morhua), 970ezer tonna éves fogás
    - Foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus), 378ezer tonna éves fogás
    - Hering (Clupea harengus), 854ezer tonna éves fogás
    - Puha tőkehal (Merlangius merlangus), 834ezer tonna éves fogás

A túlhalászat azt jelenti, hogy több halat zsákmányolnak, mint amennyi az állományokban meg tud újulni.
Rupert Crilly, a jelentés főszerzője, aki a New Economics Foundation és az Ocean2012 kutatója az alábbit nyilatkozta:
„- A túlhalászat az egész gazdaságnak rossz. Az európai halászati miniszterek egy tollvonással eurómilliókat és munkahelyek százezreit tüntetik el azzal, hogy engedélyezik a túlhalászatot. Az állományok helyreállítása a politikusok kezében van. És a jelenlegi gazdasági helyzetben a tét sokkal nagyobb, mint bármikor korábban.”