Nemrég készült egy felmérés az alig 320ezer főt számláló szigetországban, ami azt az eredményt mutatta, hogy a lakosság 60%-a nem támogatná az Európai Unióhoz történő csatlakozást. Az unió lakosainak 70%-a viszont örülne Izland csatlakozásának.

A csatlakozási tárgyalások egyik legsarkalatosabb pontja a halászat. Ugyanis az EU-s Közös Halászati Politika és Izland halászati politikája jelentősen eltér egymástól. Mivel a szigetország gazdaságának 40-50%-át a halászat adja, emiatt erős hazai védelem alatt áll az ágazat. A legjelentősebb munkahelyteremtő ágazat a vidéki lakosság számára. A piac védelmét mutatja az a törvény is, hogy csak Izlandon született ember indíthat halászati vállalkozást. Felségvizeit egyedül a Dán Királysághoz tartozó, de autonóm területként működő Feröer-szigetekkel osztja meg. Ha viszont csatlakoznak az EU-hoz, akkor vizeit ugyanúgy meg kell osztani az uniós halászhajókkal is. Ez a lépés veszélyeztetné a helyi halászok megélhetését, és a halállományok megújulását.

Másik sarkalatos pont a bálnavadászat. Ugyanis Izland az EU-val ellentétben engedélyezi a bálnavadászatot. Ez számukra olyannyira tradicionális hagyomány, hogy erről nem hajlandóak lemondani.