Az utóbbi években már sokaknak bekerült a szókincsébe a pangasius szó. Ez a harcsafajta óriási lendülettel tört be a nyugati piacra a távol keletről. A kereslet nagysága, a tenyésztők, forgalmazók, és felvásárlók közötti összehangolatlanság néha olyan szituációt eredményez, hogy nem tudják a vevőket kiszolgálni.  Most is hasonló helyzettel állunk szembe, a vietnámiaknak egyre kevesebb haluk van eladni.

            A két legnagyobb importőrnek Európa és az Egyesült Államok számít, akik már most sorban állnak, mivel lassan közeledik a karácsonyi és az újévi fesztiváli szezon. Ilyenkor akár 20%-al is többet fizetnek a halért, mint a nyári időszakban. Sajnos az exportőröknek nem nagyon van mit forgalmazni jelenleg, mivel korábban nem fizettek a haltenyésztőknek, hogy egyedül profitáljanak az üzletből. A múlt hónapban a felvásárlók nem tudtak megegyezni a tenyésztőkkel, nem voltak hajlandóak kifizetni az előre megállapodott összeget. Így a gazdálkodóknak plusz költségbe került a halakat tovább életben tartani, és habár a tavakat nagyjából kiürítették, de az új állományt nem tudták betelepíteni. Ez már nem az első eset, hogy a vietnámiak inkább üresen hagyják a tavakat, minthogy olcsóbbért adják el őket, főképp mert az ő költségük is egyre emelkedik. Az ivadékok és a takarmány ára egyre csak növekedik, és a banki kamatok is jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban. Ha a felvásárlók továbbra sem lesznek hajlandóak magasabb összeget fizetni a farmereknek, akkor könnyen előfordulhat, hogy karácsonyra nem lesz elegendő hal az üzletek polcain. A pangasius hypophtalmus, vagy magyarul csak cápaharcsaként ismert halfaj növekedése rendkívül gyors. De még így is 6 hónap kell neki, hogy a másfél kilogrammos forgalmazási méretet elérje. 

            Tehát minél előbb kapják meg a termelők a pénzt, annál jobb az egész piacnak. Ha ezt nem kapják meg időben, akkor nemcsak a tenyésztők járnak rosszul, mert nem lesz mit eladniuk, hanem az exportőrök is, mert a célországok ezután könnyen más halfaj után néznek, és nem biztos, hogy a következő évben visszatérnek a cápaharcsához. Szóval ha nem akarják azt, hogy a teljes iparág összedőljön, akkor a termelőknek mindenképp folytatni kell az előállítást. Ha           ez nem történik meg, akkor azzal mindenki veszíteni fog, mert egyszerűen nem lesz hal. A forgalmazók azt szeretnék, ha a készlet állandó lenne, így mindig egy rögzített áron tudnának forgalmazni.

            A Vietnámi Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium adatai alapján az előző éves 6 milliárd dolláros halexportálási bevétel akár 100 millió dollárra is visszaeshet. Fog vajon a kormány pár büntetést és szigorítást kiosztani ezért a pangasius iparnak? Sokak szerint igen, míg mások szerint ez elképzelhetetlen egy olyan iparágnál, ami anno 1,2 millió tonna halat állított elő évente, és megfizethető halhússal látta el a piacot.

            Sok helyen megoszlanak a vélemények a cápaharcsáról. Olvasni olyan híreket, hogy terhes nők vizeletét használják ahhoz, hogy gyorsabban növekedjenek a halak. Környezeti szempontból is sok támadás éri, rengeteg import takarmányt használ fel, amelyek többek között Dél-Amerikából származó szója, és Afrikából származó manióka.  A Mekong a világ egyik legszennyezettebb folyója, és a haltenyésztő üzemek a folyó vizét használják. A környékben rengeteg gyomirtót használnak, többek között DDT-t is, ami ugyanúgy belekerül a vizekbe is. A vietnámi kormány szerint viszont a pangasiust teljesen ellenőrzött körülmények között tenyésztik, és csak olyan áru kerül a nyugati piacra, ami tökéletesen megfelel az előírásoknak.