Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az egész halászati gazdálkodást újra kell gondolni a legújabb kutatási eredmények miatt. A Bangori Egyetem legújabb kutatása kimutatta, hogy a nagyobb testű halak fogása rendkívül gyors változást eredményez az adott halállomány génállományában. A kutatók megállapították, hogy a nagyobb testű halak állományának csökkenése azt eredményezi, hogy az adott területen a halak mérete kisebb marad, és kevésbé termékennyé válnak. Sőt ez a változás már pár generáció után bekövetkezik.

A tudósok szerint ezek az eredmények jelentős hatással lesznek az egész világ halászati politikájára. A Kelet-Angliai Egyetem, a Nyugat-Indiai Egyetem, a Max Planck Intézet észak-walesi tudósokkal közösen végezték el a kutatást. Vizsgálati alanyként trinidadi guppi egyedek szolgáltak, melynek a génállományának változását tanulmányozták, ha a hal állománya csökken, és a kisebb testűek kerülnek nagyobb létszámba. A kísérlet során kimutatták, hogy ez esetben az adott halállomány egyedei kisebb méretűek maradnak, és kevésbé termékennyé válnak. A kutatók elmondták, hogy ez az első alkalom, hogy a halak méretének és termékenységének csökkenése egy evolúciós válasz lehet a túlhalászatra.

„Amit a laboratóriumban tapasztaltunk, az valószínűleg a kereskedelmi halászati területeken is bekövetkezik.” – figyelmeztettek a tudósok. A kutatócsapat azt is megállapította, hogy a DNS állomány visszaállítódása, hogy újra nagyobb egyedeket eredményezzen, tízszer több időt vesz igénybe, mint ahogy azt korábban előre jelezték. „Mindez azt jelenti, hogy az eddigi becslések arról, hogy a túlhalászott állományok milyen gyorsan állnak helyre, valószínűleg túl optimisták voltak.”

Serine van Wijk, a Bangori Egyetem tudósa nyilatkozta: „Az eddigi igyekezeteink, hogy a halászat során szabályozzuk a kifogható egyedek méretét, és kifejezetten csak a nagyobb testű példányok fogását engedélyezzük, valószínű ellentétes hatást váltottak ki, mint amit el szerettünk volna érni.”