A napokban számos hír is szerepelt arról, hogy több hektár szántóföldet kellett beszántani, mert génmódosított növényeket találtak a földeket. A legtöbb embernek már nem cseng idegenül a génmódosítás kifejezés, sokat hallani az Amerikában terjedő gyomirtóra rezisztens génmódosított szójáról, a rovarölő toxint termelő kukoricáról. Az ember kísérletező és haszonszerző kedve itt nem állt meg. Már az élővilág egy magasabb szintjén is dolgoznak azon a kutatók, hogy különböző célokra módosítsák egyes élőlények genomját. Az egyik ilyen project az Aqua Bounty Technologies inc. elnevezésű cég által megalkotott Aquadvantage névre hallgató génmódosított lazac.

            A cég egy olyan lazacot kísérletezett ki, amely sokkal gyorsabban növekszik, mint a hagyományos. A lazacok ugyanis télen nem növekednek, ezért a tudósok egy folyamatosan fejlődő óceáni anyaangolna (Zoarces Americanus) génjét ültették be. Így akár a hal már másfél év alatt képes elérni a teljes testméretét. Az engedélyezést egyelőre csak Amerikában tervezik, mivel Európában erős ellenállásba ütközne. Az Aquabounty vállalat jövője függ a lazactól, ugyanis 2009-ben például 4,8 millió dollár volt a cég vesztesége. Ha a vállalkozás sikeres lesz, akkor tervezik génmódosított pisztráng és tilápia tenyésztését is.

   A környezetvédők erős aggályukat fejezték ki az engedélyezéssel kapcsolatban. Egy állatot sokkal nehezebb kordában tartani, mint egy növényt. Bár a GM lazacot úgy fejlesztették ki, hogy steril legyen, vagyis szaporodni nem képes, így a módosított genom elvileg nem kerülhet ki a természetbe. De mivel a technológia viszonylag új, így semmi nem garantálja a biztonságát. Emlékszünk még rá, hogy egy hurrikán utáni áradások miatt egy halfarmról a Mississipi folyóba került a busa. Láthatjuk most, hogy micsoda károkat okozott ott. Sajnos nehéz azt szavatolni, hogy ne kerüljön ki a természetbe egy ilyen egyed. Emellett az emberi fogyasztásra gyakorolt hatása sem volt tesztelve. Az engedélyezési eljárás során ebben az esetben is, mint a GM növényeknél, az FDA (Food&Drug Agency) a lényegi azonosság elvét alkalmazza, vagyis ha alapvető összetételekben nem különbözik az adott génmanipulált organizmus a hagyományostól, akkor elvileg ugyanúgy kell vele eljárni, mint a hagyományossal. Sajnos már többször bebizonyosodott, hogy a főbb összetevők azonossága mellett is más tulajdonságokkal rendelkezik egy génmódosított, mint az eredeti.

            A köznyelvben csak „Frankenstein-halnak” csúfolt lazac viszont az Aquabounty szerint pont, hogy környezetvédelmi szempontból hasznos. Tenyésztése csökkenti a túlhalászatot, előállítása helyben történik, így nem kell több ezer kilometert utaztatni, és munkahelyeket is helyben teremt. Szerintem ez a fajta hozzáállás ismét azt mutatja, hogy a cégek igazából nem a problémára keresnek megoldást. Ha a lazac túl van halászva, akkor érdemes helyette olyan fajokat választani, melyeknek állománya gyorsan és könnyen képes megújulni, halászata fenntarthatóan és más halakra nem veszélyeztetően megvalósítható.