2013. feb 07.

"Viszlát és kösz!" - a halak. Avagy a tegnapi történelmi szavazásról

írta: Toma001
"Viszlát és kösz!" - a halak. Avagy a tegnapi történelmi szavazásról

Nagyon sok kritika éri az Európai Uniót az utóbbi években, az egész kontinensen növekvőben az EU-szkepticizmus és a bizalom is egyre jobban elveszőben van. David Cameron még azt is bedobta nemrég, hogy ha a torik megnyerik a 2015-ös brit választásokat, akkor 2017-ben népszavazásra bocsájtják a szigetország EU tagságának sorsát. Tegnap azonban mégis büszkék lehettünk egy kicsit az Európai Unióra. Az Európai Parlament strasbourgi ülése ugyanis 502 igen, 137 ellenszavazat és 27 tartózkodás mellett elfogadta a Közös Halászati Politika reformjának alapvető szabályozását.

Ulrike Rodust, német szociáldemokrata képviselőasszony által összeállított kompromisszumos javaslat több olyan pontot is tartalmaz, mely 2015-től véget vethet a túlhalászat romboló és pazarló gyakorlatának. Rodust asszony említette még a szavazás előtt pár nappal: „A túlhalászat megszűntetésében az a jó, hogy nemcsak a természet jár jól, hanem a halászok is: a nagyobb állományok nagyobb ’termést’ hoznak.”

vote.jpg

Érdekes módon a korábban legnagyobb vitákat kiváltó pont, a visszadobás tilalma is szinte csonk nélkül átment. Az új szabályozás szerint ugyanis azokon a fajokon kívül, melyek jó eséllyel túlélik a visszadobást (legfőképpen cápa és rája fajok), minden kifogott példányt a partra kell vinni. A visszadobás gyakorlata a Közös Halászati Politika egyik gyenge pontja, ugyanis a kvótaszabályozások miatt a halászok kénytelenek szelektálni a fogásaik között, és csak az értékesebb példányokat, fajokat viszik ki a partra. A többit egyszerűen visszadobják a tengerbe, melynek nagy része nem éli túl a procedúrát. Becslések szerint az európai vizeken éves szinten mintegy egymillió tonna hal kerül visszadobásra. Ez nemcsak rendkívüli környezetpusztítás, hanem ugyanúgy hatalmas mértékű élelmiszerpazarlásnak is minősül. Több brit képviselő is kifejezte a szavazás végén, hogy nem engedhetünk meg magunknak ekkora pazarlást, főleg úgy, hogy az Európai Unió a világ legnagyobb halimportőre, a fogyasztott halak 65%-a importból származik.

Valami tényleg megváltozott itt. A korábbi halászati reformfolyamatoknál szemmel látható volt, hogy a nagyipari érdekek húzogatják a papíron azokat a tollakat, melyek a reform szövegezését hajtják végre. Most azonban még a környezetvédő szervezetek egyik legfontosabb követelése is bekerült, hogy előnyben részesítsék a kvótakiosztásoknál azokat a halászokat, akik kisebb környezeti terheléssel és nagyobb társadalmi felelősséggel tevékenykednek.

Az Európai Parlament Zöldek képviselőcsoportjának javaslatára a haltenyésztés is „kizöldült.” A jövőben előnyben fogják részesíteni a nem ragadozó halak tenyésztését, ezzel is csökkentve az Unió halliszt és halolaj függőségét. A ragadozó halak tenyésztése nem csökkenti a tengerekre gyakorolt nyomást, sőt csak növeli azt azáltal, hogy a tenyésztett ragadozó halakat vadon fogott halakból (főleg szardíniából, szardellából, ajókából) készült halliszttel etetik. Példaként említve egy kilogramm lazachús előállításához körülbelül 5 kilogramm vadon fogott halat kell zsákmányolni. Kis hazánk számára ez jó hír, a magyar haltenyésztés jelentős részét ugyanis a pontytenyésztés adja.

A képviselők szintén a fenntartható halállomány-gazdálkodás mellett tették le voksukat, és megszavazták azokat a pontokat is, melyek a legnagyobb fenntartható hozam elvét tartalmazták, magyarán az egyes halállományokból maximálisan csak annyit lehessen zsákmányolni, amennyi a következő évben meg tud újulni. Elfogadták azt is, hogy a rossz állapotban levő állományoknál hosszú távú helyreállítási terveket kell kidolgozni. Az elfogadott tervezet kimondja, hogy 2020-ig az összes európai halállományt arra a szintre kell hozni, hogy lehetséges legyen a legnagyobb fenntartható hozam elvének használata, és ez fenntarthatóvá váljék a jövőben. A kvótakiosztások is annyiban változni fognak, hogy az éves meghatározások helyett többéves gazdálkodási tervek lesznek kidolgozva, ösztönözve ezzel az ipart a hosszú távú tervezésekre.

Még a szavazás közben Rodust asszony, aki az összeállított javaslat rapporteurje, bedobott egy szóbeli módosítót, hogy a visszadobás tilalma ne vonatkozzék a disznófejű halra (capros aper) a Földközi-tengeren. Állítólag ez volt az olaszokkal a deal, hogy ha ez bekerül, akkor megszavazzák. Sebaj, ettől még így is hatalmas előrelépés és jó irányt mutat a reformpolitika, még Bokros Lajos is megírta levelében, hogy nagyon boldog volt, hogy egy fenntartható halászati politika mellett szavazott. És ennek nem csak Bokros Lajos örülhet, hanem a halak is. „Viszlát, és kösz!” A halak.

Szólj hozzá

eu visszadobás khp