Az Európai Unió halászati miniszterei megegyeztek a 2012-es kifogható mennyiségekről

Az európai vizek állományainak 79%-ánál az Európai Tanács magasabb teljes kifogható mennyiségeket (TACs) határozott meg, mint amennyit az Európai Bizottság javasolt.

Maria Damanaki halászat és tengerügyi biztos így nyilatkozott: „Sikeres volt az ülés, sikerült meghagyni a hosszú távú gazdálkodási terveket, és egyetértés volt egy kedvező együttműködési rendszer kialakításáról. Emellett megegyeztünk abban is, hogy növelni kell a szelektáló halászati eszközök használatát a nem kívánt mellékfogások elkerülése érdekében. Ebben az évben óvatosabban határoztuk meg a kvótákat azoknál az állományoknál, amelyeknél nem voltak pontos tudományos becslések. A jövőben fontos cél lesz az is, hogy minél több állománynál rendelkezzünk pontos adatokkal.”

Az Európai Bizottság lemondott a hering gazdálkodási tervéről

Az Európai Unió és Norvégia úgy döntött, hogy abbahagyja a hering gazdálkodási tervet, és inkább megduplázza a kifogható mennyiségeket. Már korábban is írtam arról, hogy az Európai Unió halászati miniszterei több esetben is magasabb kvótákat határoznak meg, mint a tudományos javaslat.

Eddig az Északi-tengeren egy hosszú távú gazdálkodási terv volt hatályban a heringre, amely alapján a teljes kifogható mennyiséget 15%-al többel nem szabad emelni a következő évben. Idén azonban az Unió és Norvégia aláírt egy megállapodást, amely több mint 100%-al növelné kvótákat, az eddigi 200ezer tonnáról 405ezer tonnára. A két fél azzal érvelt, hogy az északi-tengeri heringállomány látványosan gyarapodott, sokkal nagyobb, mint amit előtte becsültek. A döntés előtt felkeresték a Nemzetközi Tengerkutatási Tanácsot (ICES), amely szervezet vesz részt az európai vizek tengeri halállományainak becsélésében. Arra voltak kíváncsiak, hogy a rendkívüli heringpopuláció növekedés miatt lehetséges-e az éven belül újra meghatározni a teljes kifogható mennyiségeket. Az ICES azt javasolta, hogy jobb lenne kidolgozni egy új gazdálkodási tervet, felmérni azt, hogy milyen hatással van az ökoszisztémára a nagy állományváltozások, minthogy most így éven belül megnövelni a teljes kifogható mennyiségeket.

Az EU és Norvégia feltett még egy kérdést az ICES-nek. Milyen hatása lenne annak, ha az elővigyázatossági megközelítést figyelembe véve elhagyjuk a hosszú távú gazdálkodási tervet? A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács 5 különböző forgatókönyvet dolgozott ki, beleértve az akár 139%-os TAC növekedést is. Arra a következtetésre jutottak, hogy egyik forgatókönyv sem okozná az állományok azonnali összeomlását. A válaszok után Norvégia 478ezer tonnára szerette volna növelni a kifogható mennyiségeket, míg az Európai Unió 350ezer tonnát javasolt. Köztes megoldásként született meg a 405ezer tonna, amely több mint 100%-os növekedést jelent a tavalyi 205ezer tonnához képest. Ehhez a jelentős növekedéshez közrejátszott az ipari lobbi is, akik szerint a Bizottság mesterségesen tartja alacsonyan a kvótákat.