A 2014-ben életbe lépő új EU-s Közös Halászati Politika legjelentősebb vívmánya a visszadobás tilalma, mely röviden annyit takar, hogy minden egyes fogást kötelező partra vinni, és amelyek a kvótán felül lettek zsákmányolva, vagy hivatalosan nem foghatóak ki, azok közvetlen emberi fogyasztási célokra nem használhatóak fel, helyette inkább halliszt készül belőlük. Habár szerintem a javaslat ambiciózus és képes a korábbi halászati szabályozások gyenge pontjait orvosolni, mégis óriási technikai és jogi kihívásokkal néz szembe a teljes körű, hatékony bevezetése.

Az egyik ilyen nehézség, amit már fentebb említettem az az, hogy miképp használjuk fel a járulékos fogásokat. Mivel közvetlenül nem értékesíthető, és halliszt ...

Kristjan Loftsson tulajdonában levő bálnafeldolgozó üzem bálnahús szállítmánya kénytelen volt visszamenni Reykjavikba, mivel több szállítmányozó cég és kikötő is bojkottálni kezdte a bálnahús szállítását. A bálnahúsokat többször is megpróbálták fagyasztott halhúsnak álcázva Japánba szállítani, sikertelenül.

Ahogy Loftsson bálnavadász hajói folytatják kegyetlen tevékenységeiket (Eddig idén körülbelül 50 bálnát öltek le a 154-es kvótából), úgy válik egyre nehezebbé a bálnahús japán piacon történő értékesítése. Egyre több olyan cég van, mely figyelembe veszi a közvéleményt, és visszautasítja, hogy bármely módon részese legyen a bálnaiparnak.

Az első akadály akkor lett az ipar elé állítva, mikor ...

Tovább folyik a küzdelem a makrélákért az EU, Izland, Norvégia és a Feröer-szigetek között. Már korábban írtam arról , hogy milyen diplomáciai harcok mennek a makrélák miatt, amelyek a klímaváltozás miatt északabbra vándoroltak, és most megy deal, hogy kié is az valójában .

A legutóbbi tárgyalás szintén kudarcba fulladt, legfőképpen a Feröer-szigetek sértődöttsége miatt. (hogyan tud egy sziget megsértődni? :) ) Legutóbb Londonban gyűlt össze a 4 tárgyaló fél, hogy végre megszülessen egy nemzetközi megállapodás.

A skót halászati államtitkár, Richard Lochhead az alábbit nyilatkozta: „Egy nemzetközi egyezményre van szükség ahhoz, hogy a makrélaállományok fenntarthatóan legyenek halászva. Ez az, ami az elmúlt négy ...

Már korábban olvashattatok a Hal-adás hasábjain , hogy a makrélákért egy elég izgalmas herce-hurca folyik. A játék szereplői: Európai Unió, Norvégia, Izland, Feröer-szigetek. A játék célja: fogj minél több makrélát. A játékot az utóbbi időben az nehezítette meg, hogy az eddig európai vizeken tartózkodó makrélák a klímaváltozás miatt Izland és Feröer-szigetek környékére úsztak, így meg folyik a dilemma, hogy kié hal. Izland a megnövekvő állományok miatt öncélúan megemelte kvótáit, az EU meg szidja ezért őket, hogy fenntarthatatlan, hogy ennyi makrélát akarnak zsákmányolni.

Az események most májusig odáig fajultak, hogy az Európai Unió kereskedelmi szankciókat kíván bevezetni Izland és a Feröer-szigetek ellen ...

A múlt héten több online sajtó is említést tett arról , hogy Greenpeace aktivisták egy brit vontatóhálós halászhajóval vették fel a küzdelmet, ugyanis a Cornelis Vrolijk nevű hajó Mauritius vizeit meríti ki, elvéve ezzel a helyi lakosok megélhetési lehetőségét. A hírekben legtöbbször szinte csak környezetvédő szervezetekről hallani, akik úgymond harcolnak a halakért, a hidegháború idején azonban majdnem igazi háború tört ki a tőkehalért.

Az egész történet még 1958-ban kezdődött. A brit vontatóhálós halászok szokásosan a 4 mérföldes zónán belül halásztak. 1958-ban Izland egyoldalúan kiterjesztette a part menti zónáját 12 mérföldre. Izland számára a hal az egyik legfontosabb erőforrás, ugyanis területe ...

Richard Lochhead, a skót halászati titkár kifejtette azon panaszát, hogy már 3 éve nem született döntés a nemzetközi makréla-gazdálkodási tervről, amely késleltetés a halászok és az állományok jövőjét veszélyezteti.
Január végén Bergenben ült le tárgyalni az Európai Unió, Norvégia, Izland és a Feröer-szigetek, hogy meghatározzák mindegyik ország számára a 2012-es és esetleg a későbbi kvótákat. Február elején folytatódik a vita, miután 3 megelőző tárgyalás kudarcba fulladt. 2009 óta többször is összeültek a felek, hogy végre egyezségre jussanak.

Sok figyelmeztető jel van arra, hogy ezen nemzetek stratégiája jelentősen kockáztatja az állományok ...

Izland úgy döntött, hogy gyakorlatilag teljesen betiltja az óriás laposhal (Hippoglossus hippoglossus) halászatát, ugyanis félnek attól, hogy állományuk kritikus helyzetbe kerül.

A rendelkezés az év első napján lépett hatályba, sok ember megdöbbenésére. Ugyanis a kvótákat általában nyáron határozzák meg, és szeptemberben lépnek életbe a szabályozások.

Körülbelül 8 hónappal ezelőtt Jon Bjarnason, az izlandi halászati miniszter kijelentette, hogy január elsejétől valószínű betiltják az óriás laposhal kedvtelésből való horgászatát. Sokan nem értettek egyet a döntéssel, ugyanis Izland rengeteg turistát vonz az országba főleg Németországból és Közép-Európából, akik csak azért jönnek ide, hogy óriás laposhalat ...

Nemrég készült egy felmérés az alig 320ezer főt számláló szigetországban, ami azt az eredményt mutatta, hogy a lakosság 60%-a nem támogatná az Európai Unióhoz történő csatlakozást. Az unió lakosainak 70%-a viszont örülne Izland csatlakozásának.

A csatlakozási tárgyalások egyik legsarkalatosabb pontja a halászat. Ugyanis az EU-s Közös Halászati Politika és Izland halászati politikája jelentősen eltér egymástól. Mivel a szigetország gazdaságának 40-50%-át a halászat adja, emiatt erős hazai védelem alatt áll az ágazat. A legjelentősebb munkahelyteremtő ágazat a vidéki lakosság számára. A piac védelmét mutatja az a törvény is, hogy csak Izlandon született ember indíthat halászati ...

Az Európai Unió augusztus elején felkérte Izlandot és a Feröer-szigeteket, hogy fejezze be az őrült mértékű makréla halászatot. Persze a felkérés célja az volt, hogy az EU is zsákmányolhassa az állományukat.

A világ minden táján a halállományok az összeomlás szélén állnak a rossz szabályozási politikájuk miatt. De sehol nem csinálják ezt olyan rosszul, mint az Európai Unióban. Tehát mikor az EU felkérte Izlandot, és a Feröer-szigeteket, hogy alkalmazniuk kéne a fenntartható, felelős, modern halászati módszereket, ez nagyjából úgy hangzik, mintha Attila, a hun vezér beszélne az emberi jogokról. :)

Az egész bonyodalom ott kezdődött, hogy az óceán melegedése miatt a makrélák az északi vizek felé vándoroltak. Sajnos a ...