Talán egyetlenegy halnak a neve sem nőtt össze annyira az illegalitással és a csalással, mint a patagóniai fogashalé.

Valójában két különböző halfaj tartozik a fogashalak közé (dissostichus genus): a patagóniai fogashal és antarktiszi fogashal. A történet szempontjából szinte lényegtelen is, mivel ilyen névvel nem nagyon találkozunk velük az üzletek polcain. A fogashalak a Déli-Óceán hideg vizeit lakják be, ahol lassú fejlődés eredményeként akár a 100 kilogrammos egyedsúlyt is elérhetik. Az ivarérettséget leggyakrabban csak 10 éves koruk után érik el, és ahogy sok hal esetében, ők is számottevően e kor előtt kerülnek kizsákmányolásra.

Lassan húsz éve már annak, hogy a piacra tette a lábát, akarommondani az uszonyát eme mondhatni csúnya teremtmény, a történetéről korábban már írtam kicsit, most bemásolom ide is:

Nevezzük nevén a gyereket, vagy legalább a halat!

„1997-ben azonban Lee Wantz, egy los angeles-i székhelyű halimportőr vásárolt egy darab filét Chilében belőle, mely rendkívül olajos volt, és Omega-3-ban gazdag, ezért arra a megfontolásra jutott, hogy talán az Egyesült Államok piacán kelendőbb lesz, mint Latin-Amerikában. A nevével azonban nem volt kibékülve, így végül hosszas elmélkedést követően a chilei tengeri sügérre keresztelte át, mivel a tengeri sügerek jól futó „márkanevek” voltak az amerikai piacon. Az elmúlt évtizedekben sajnos olyan népszerűvé vált ez a lassan növő és alacsony szaporodási rátával rendelkező hal, hogy már szinte a kipusztulás veszélye fenyegeti, több étterem is már környezetvédő szervezetek nyomására levette az étlapjáról. Kereskedelmét még nehezebbé teszi az, hogy az elmúlt időkben már a „chilei”-t is lehagyják a nevéből, így egyszerűen csak „tengeri sügérként” értékesítik, még nehezebbé téve ezzel a hal védelmét. Furcsa, hogy az egyik esetben az Egyesült Államok kormánya még a WTO szankciókat is vállalva fellép egy névhasználat ellen (a pangasius esetében), addig a másik esetben e tekintetben teljesen elnéző.”

Amit a természet előnyként szolgáltat számára, azt az ember átokként zúdítja rá. Ugyanis a Déli-óceán zord klimatikus körülményei miatt szinte alig található vetélytársa a fogashalaknak a táplálékért folytatott harcban, addig eme kietlen vidék a kalózhalászok vadnyugata, ide aztán nemhogy halászati ellenőr, de még kolléga sem teszi be nagyon a lábát. Kapnak is az alkalmon az illegális halászok, és olyan tiltott eszközöket vetnek be a fogashalak zsákmányolására, mint például a kopoltyúhálók, melyek hossza akár a 100 km-t is elérheti!

Azonban úgy tűnik, hogy végre nem csak a fogashalak, hanem a kalózhalászok is hálóba akadtak. Az általam méltán elismert tengervédő szervezet, a Sea Shepherd tavaly novemberben úgy határozott, hogy hiába Japán ebben az évben szigonyok nélkül megy az Antarktisz térségébe bálnákat kutatni, ők azonban nem hagyják védelem nélkül eme törékeny ökoszisztémát és idén az illegális fogashal-halászat ellen veszik fel a kesztyűt.

Jelenleg hat olyan halászhajót azonosítottak, melyek notórius résztvevői az antarktiszi fogashal-állományok tizedelésének, és úgy tűnik, hogy a karrierjük a vége felé jár.

Az elmúlt hónapokban a Sea Shepherd web- és facebook oldalán nyomon követhettük, hogy az egyik hajójuk, a Bob Barker üldözőbe vette az egyik kalózhalászhajót, a Thundert, mely üldözés a hajózási történelem egyik leghosszabb üldözésévé kerekedett. Több mint száz napos hajsza során a Thunder legénysége végig abban bízott, hogy a Bob Barkernek elfogy az üzemanyaga és a készlete, így kislisszanhatnak majd a kezei közül. A céljuk az volt, hogy valamelyik afrikai ország kikötőjében felségzászlót és nevet cseréljenek a hajón, hogy így mossák tisztára a fedélzeten levő rendkívül értékes fogashal rakományt. A számításaik azonban nem jöttek be, a Bob Barker végig a nyomukban járt, és mivel a környezetvédő szervezet tevékenységének köszönhetően az egész üldözés, beleértve a Thunder illegális tevékenységének a napfényre hozását, a média figyelmébe került, így egyik ország vezetője sem merte bevállalni, hogy partneri segítséget nyújtson a Thundernek egy ilyen aljas tevékenységben, mégha a juss igen jövedelmező is. Ebből is láthatjuk, hogy  már maga a figyelemfelkeltés is mekkora szerepet képes játszani az illegális halászat elleni harcban, ugyanis a felségzászlók cserélgetése és a hajók átnevezése szinte mindennapos tevékenység. A nagy nyilvánosság előtt azonban most ebben egy kormány sem akart részt venni.

Tegnap a Thunder üldözése azonban különös befejezéssel ért véget: a hajó nigéria partjaitól nem messze elsüllyedt. A Sea Shepherd tagjai szerint a hajót a kapitány szándékosan süllyesztette el, megszabadulva ezzel a bizonyítékoktól, melyek hatékony eszközök lettek volna egy esetleges bírósági eljárás során. Szerencsére nem hullott le minden nyom a négyezer méteres mélységbe, a Sea Shepherd négy aktivistája még a süllyedés végső szakaszában a hajó fedélzetére ment, és elhozták onnan a fedélzeti számítógépet, továbbá egy fagyasztott fogashalat is bizonyítékként. A hajónaplót a kapitány a süllyedés előtt vélhetően megsemmisítette. A hajót átvizsgáló aktivisták azt is rendkívül gyanúsnak tartották, hogy az összes vízkiegyenlítő tartály zsilipje nyitva volt, azonban egy hajó süllyedésénél éppenhogy be szokás zárni ezeket a zsilipeket. A szándékos elsüllyesztésre ad okot az is, hogy a mentőcsónakba menekülő legénység ünnepelni kezdett, mikor a Thundert elnyelte a nagy kék mélység. A bizonyítékok miatt azonban valószínű a jövőben nem sok okuk marad az ünneplésre. Habár a negyven fős legénység jelentős része feltehetően fellélegzett, mikor a Thundert elnyelte a víz, mivel a Sea Shepherd arra is gyanakszik, hogy a legénység számottevő hányada rabszolgaként dolgozott a fedélzeten.

Azonban nem a Thunder az egyetlen kalóz fogashal-halász, mely fölött sötét felhők sorakoznak mostanság. Jelenleg hat illegális halászhajó kergeti a fogashalakat a dél-óceánon, melyek csak a „6 bandita” néven híresültek el. Vagyis a banditák fénye már leáldozóban van. A Kunlun néven ismert „rablóhajó” legénységét az elmúlt hónap végén vette őrizetbe a thaiföldi hatóság, a hajót pedig lefoglalta. Thaiföldön a tervük a 180 tonnás antarktiszi fogashal rakomány kipakolása volt, melyek a csomagoláson a népszerű fűrészes sügérként (grouper) szerepeltek, azonban az elvégzett DNS teszt is igazolta, hogy valójában ők az „Antarktisz aranya”, vagyis fogashalak.

A banditák hátterében amúgy nem kisebb szereplő áll, mint a spanyol hírhedt halászdinasztia: a Vidal család. A família szinte összes tagja részt vesz a családi halászati és halkereskedő konglomerátumban, melyek úgy részesülnek több millió eurós európai uniós halászati támogatásban évente, hogy nem egy hajójuk szerepel az illegális halászati tevékenységeket rögzítő feketelistán. A vállalat tevékenységét jól tükrözi az alábbi kis történet:

2002-ben a Vidal vállalat másfél millió eurós uniós támogatás segítségével megépítette a Galaecia nevű hajóját. Két évre rá, vagyis 2004-ben a hatóság rajta kapta a hajót, hogy törvénytelen módon átpakolja a zsákmányt egy másik hajóra. Ez a fajta tevékenység bejelentés nélkül illegális, így ugyanis könnyen ki lehet játszani a kvótaszabályozásokat. Még ugyanebben az évben a Galaecia hajó halászati vezetőjét megbüntették és felfüggesztették állásából, mert manipulálta a műholdas követőberendezést és a gátolta az ellenőrző hatóság munkáját. Mindezek ellenére ugyanezen év novemberében a Vidal vállalat kapott a spanyol kormánytól 1.3 millió eurót ún. halászati kutatási tevékenységre a patagóniai fogashal állományának vizsgálatára. A Vidal család nem más hajót választott ki a programra, mint a Galaeciat. 2005-ben újabb 1.3 millió eurót kaptak a kísérlet folytatására. 2005-ben és 2006-ban több esetben is bizonyíték volt rá, hogy a Galaecia segített több hajó rakományának az átpakolásában, melyek feketelistán szerepelnek törvénytelen tevékenységük miatt. Az antarktiszi erőforrások védelmére létrehozott bizottság, röviden a CCAMLR többször is felszólította a spanyol kormányt, hogy vonja vissza a Galaecia engedélyét az antarktiszi térségben, mivel erős a gyanú rá, hogy érintett a fekete tevékenységekben.

Különös módon a Galaecia 2008-ban rejtélyes körülmények között egy tűzeset miatt elsüllyedt az indonéz partokhoz közel.

Vidal Pegot, a dinasztia egyik tagját például 2006-ban elítélte a bíróság az Egyesült Államokban illegális patagóniai fogashal zsákmányolása gyanújában, ahol a törvények szerint 25 év börtönt is kaphatott volna, de végül megúszta egy 400 ezer dolláros büntetéssel.

Múlt héten a harmadik bandita is horogra akadt. A korábban Snake néven kígyózó, manapság azonban már Viking néven fosztogató halászhajót a maláj hatóság foglalta le és tartóztatta le a legénységét, miután az Interpol nemzetközi körözést adott ki ellene. Ez volt az első eset, hogy az Interpol valaha is nemzetközi körözést adott volna ki olyan hajó ellen, mely illegális halászati tevékenységben érintett.

A bandita többi tagja is körözés alatt áll, és már tényleg csak idő kérdése, hogy mikor jutnak ők is végre a „kollegáik” sorsára. Ez a történet hűen tükrözi, hogy a lelkes aktivisták példaértékű munkája és a hatóságok jogi eszközei valóban képesek arra, hogy megvédjük a tengereink kincseit a zsarnok fosztogatóktól.

források:

Sea Shepherd

Wide open to abuse report