2014. sze 09.

Lassan már minden tilos lesz, ami norvég

írta: Toma001
Lassan már minden tilos lesz, ami norvég

Sötét felhők gyülekeznek mostanában Norvégia felett. Míg itthon a civil szervezetek Norvég Alapból történő finanszírozása miatt mérgesedett el a viszony a két ország között, addig más nemzetekkel a lazac miatt kerültek hadba. Vagyis inkább a lazac lett a casus belli.

Augusztus elején a Putyin által foganatosított importtilalmak a norvég lazactenyésztőket is megrázták. Norvégiának az egyik legfőbb külföldi partnere volt Oroszország, 2013-ban átlagosan heti 134 teherautónyi lazacot és pisztrángot szállítottak oda. A döntés megrázta a piacot, már aznap a legnagyobb lazactenyésztő vállalat, a Marine Harvest részvényei vagy 11%-kal zuhantak a new-yorki tőzsdén. Az Európai Unós termelőkkel ellentétben a norvégok nem fognak kompenzációban részesülni, így sokak jövője válhat bizonytalanná.

a-farmed-salmon_efodcrc3qeo2.jpg

Azonban ha azok a felhők még nem sokasodtak volna eléggé össze, most újabb csapás érte a skandináv ország egyik legfőbb piacát. A másik nagy ázsiai nagyhatalom, Kína ugyanis bejelentette, hogy 2014. szeptember 10-étől nem importál több élő lazacot Norvégiából, az időközben terjedő fertőző lazac-vérszegénység (ISA) miatt. A betegség a nevéből is következtetve egy vírus által okozott vérszegénység, mely az emberre és más emlősre nem fertőződik át. Az emlősökkel ellentétben ugyanis a halak vörösvérsejtjei is tartalmaznak DNS-t, és ezen keresztül terjed a hal szervezetében a vírus.

Kína azonban aggódik a saját halállományai miatt, és mivel a norvég halászati minisztérium nem tudta garantálni azt, hogy ISA fertőzés-mentes halakat tudnak szállítani, így nem engedélyezik a behozatalát. Mivel emberi fogyasztásra hatással nincsen, így filé formájában továbbra is exportálhatja Norvégia.

Egyesek azonban úgy látják, hogy ez a lépés csak a két ország közötti romló kapcsolat egyik újabb eleme. A két ország közötti gazdasági viszony már 2010-ben romlani kezdett, ezért sok esetben a tenyésztők nem is közvetlenül Kínába exportálják a termékeiket, hanem először Vietnamba és onnan kerül tovább kínai értékesítésre. A kínai kormány közölte, hogy az esetleges közvetett kereskedelem miatt a Vietnamból érkező szállítmányokat is fokozottan ellenőrizni fogják.

De honnan ez a rossz viszony? 2010-ben a kínai kormány bírálni kezdte Norvégiát amiatt, hogy a Nobel-békedíjat Liu-Hsziao-po emberjogi aktivistának adták. Liu Kínában a demokráciáért küzdők legfőbb jelképéve vált, több bíráló esszét is írt a Kínai Kommunista Pártról, és 2008-ban ő volt az egyik kezdeményezője a demokratikus reformokat követelő Charta2008-nak, melyhez később több száz értelmiségi is csatlakozott. Norvégia hiába ismételi többször, hogy a kormánynak semmi köze nincsen a díj odaítéléséhez, a két ország közötti kapcsolatra így is kihatással van, amit végül a lazac sem úszott meg.  

Szólj hozzá

kína orosz norvégia lazac