Sok helyen lehet olvasni arról, hogy Norvégia, Izland, Feröer-szigetek és Japán mennyi bálnát és delfint mészárol le. Azonban arról kevés hír esik, hogy mennyi cetféle esik áldozatául az eresztőhálóknak a Földközi-tengeren minden évben, pedig ez a szám magasabb, mint amennyit a fent említett országok vadásznak le együttvéve.

Az eresztőháló olyan halászati módszer, amelynél egy több kilométer hosszú hálót engednek a vízbe. Ez ún. mobilháló, vagyis nincsen rögzítve, hanem a víz felszínén lebegve sodródik. Ez a módszer nagyon magas számú nem kívánt mellékfogással jár, ugyanis minden vízi lény belegabalyodik, amely arra úszik. Környezetvédő berkekben csak a "halál függönye" néven emlegetik.

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) a bíróságra ment a héten kedden, hogy a tonhalkonzervek „delfinbarát” jelölése ellen lépjen fel az Egyesült Államokban. Ez nagy felháborodást keltett az amerikai környezetvédő aktivisták körében.

A tonhal és delfinügy már a 90es években is tüntetéseket váltott ki még a WTO elődje, az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) ellen. 1991-ben környezetvédő aktivisták viccesen „Gattzilla megöli Flippert” címmel illették az esetet.

A tonhal halászata során egyes halászati módszereknél gyakran esnek nem kívánt mellékfogásként delfinek is áldozatul. E célból hozták alkották meg a „delfinbarát” jelölést, amely a ...

Magyarországi premierre készülünk! Itthon eddig sajnos nem sok filmet volt alkalmunk megtekinteni, amely kifejezetten a tengerek túlzott halászatával foglalkozik. 2012 május 21.-én a Biodiverzitás Napja (május 22) alkalmából a Greenpeace és a Diverziti Egyesület közös szervezésében kerül bemutatásra "Az utolsó fogás - a világ halak nélkül" című film.

Az eredeti angol címe a "The end of the line", melyről korábban már írtam egy rövid ismertetőt . A filmben Charles Clover bejárja a világot, hogy kiderítse, hogy hova tűntek a halak a világ tengereiből.

Az előzetes:

Az Utolsó fogás a Francia Intézetben (1011 Budapest, Fő u. 17.) kerül bemutatásra május 21.-én 18 órakor. Mindenkit szeretettel várunk, ingyenes vetítés ...

A melegedő tengereknek köszönhetően Nagy-Britannia partjainál olyan új fajok jelentek meg mint például a kékúszójú tonhal, a rókacápa és a szardella. A tengerek hőmérséklete ezen térségben egyre inkább közelebb kerül a dél-európai vizek hőmérsékletéhez, így ezek az alapjában véve meleg vizet kedvelő élőlények észak felé terjednek. Ez is jól bizonyítja, hogy a klímaváltozás megváltoztatja a természetes élővilág felépítését.

Dél-Nyugat-Anglia partjainál mind tudósok mind halászok láttak már nagyobb számban kékúszójú tonhalat, íjhalat, közönséges ráját, rókacápát, holdhalat. A déli partoknál, és egyes esetekben az Északi-tengeren is fogtak már ...